Glossus humanus | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kréta - jelen | ||||||||||||||||||
Szicíliai példány
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Glossus humanus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Glossus humanus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Glossus humanus témájú kategóriát. |
A Glossus humanus a kagylók (Bivalvia) osztályának Veneroida rendjébe, ezen belül az ökörszív-kagylók (Glossidae) családjába tartozó faj. Nemének az egyetlen életben maradt faja.
A Glossus humanus előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti része Izlandtól és Norvégiától kezdve egészen Marokkóig, valamint a Földközi- és az Adriai-tengerek.
Héjának hosszúsága általában 60-80 milliméter, de elérheti a 160 millimétert is. A héja kerekített, viszont a két héj töve hátrafelé kiemelkedik, a „szív” megjelenést kölcsönözve. A héjak falai vékonyak, emiatt az állat könnyebb, mint aminek látszik. A színezete sötétbarna vagy olajzöld. Gyakran rövid szőrszerű képződmények borítják.
Az iszapos és homokos tengerfenékben él; csak héjának legfelső része, illetve a szifója látszik ki. 7-250 méteres mélységben élhet, bár általában 50 méter mélyen található meg. Planktonnal és szerves törmelékkel táplálkozik; ezeket a kopoltyúival szűri ki.
A szaporodási időszaka szeptember végén van.