Gordon Bell (informatikus)

Ez a szócikk egy amerikai számítógépes mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Gordon Bell (egyértelműsítő lap).
Gordon Bell
Gordon Bell
Gordon Bell
Született1934. augusztus 19.[1]
Kirksville[2]
Elhunyt2024. május 17. (89 évesen)[2]
Coronado[2]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Computer History Museum fellow
  • Fellow of the Australian Academy of Technology and Engineering
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • IEEE Fellow (1974)[3]
  • W. Wallace McDowell Award (1975)[3]
  • Eckert–Mauchly Award (1982)[4]
  • National Medal of Technology and Innovation (1991)[5]
  • Az IEEE Neumann János-díja (1992)[3]
  • ACM Fellow (1994)[6]
  • Seymour Cray Computer Engineering Award (2014)
Halál okaaspiration pneumonia
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Bell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

C. Gordon Bell (Kirksville, Missouri, 1934. augusztus 19. – Coronado, Kalifornia, 2024. május 17.)[7] amerikai számítógépes mérnök és vezető.

Munkássága

[szerkesztés]

A Digital Equipment Corporation (DEC) korai alkalmazottjaként (1960-tól 1966-ig) Bell volt több PDP gép tervezője és később a Konstrukciós Részleg (Engineering) alelnöki posztját töltötte be 1972-től 1983-ig: ebben a minőségében a VAX fejlesztését felügyelte. Bell későbbi karrierje során volt vállalkozó, befektető, a National Science Foundation (NSF) Számítástudományi és Információtechnológiai Igazgatóságának (CISE) alapító igazgatója (1986–1988), később (1995 óta) a Microsoft Research kutatója.

Több mint 100 csúcstechnológiai vállalat kezdeményezője és tanácsadója, a kaliforniai Mountain View-beli Számítógéptörténeti Múzeum alapító kurátora. Az ACM, Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia (American Academy of Arts & Sciences), IEEE, NAE, NAS szervezetek tagja. 1991-ben Nemzeti Érdemérem a Műszaki Tudományokért (National Medal of Technology) kitüntetésben részesült.[8]

Korai évek, tanulmányok

[szerkesztés]

Chester Gordon Bell Kirksville-ben született, Missouri államban. Már gyermekkorában bekapcsolódott a családi üzletbe, amely elektromos háztartási gépek forgalmazásával, javításával és villanyszereléssel foglalkozó vállalkozás volt.[9]

Bell az MIT villamosmérnöki szakán szerezte BSc (1956), majd MSc (1957) fokozatát. Ezután az ausztráliai Új-Dél Wales egyetemén tanult Fulbright ösztöndíjjal, ahol számítógép-konstrukciós ismereteket szerzett, az első ausztrál számítógépek egyikén (UTECOM, az angol DEUCE változata) programozott, ott publikálta első tudományos cikkét. Az Egyesült Államokba visszatérve az MIT akkori Speech Computation Laboratory (kb. beszédfeldolgozási laboratórium) egységében kezdett dolgozni Ken Stevens professzor irányítása alatt, itt írta első (analysis by synthesis módszerű) beszédanalitikai programját.

Pályafutása

[szerkesztés]

Digital Equipment Corporation

[szerkesztés]

A DEC alapítói, Ken Olsen és Harlan Anderson 1960-ban a céghez hívták, ahol a PDP–1 I/O alrendszerét és egyben az első UART eszközt tervezte. Bell volt a PDP–4 és PDP–6 gépek vezető tervezője is, de közreműködött a PDP–5 tervezésében és a PDP–11 Unibus buszrendszere és általános regisztereinek kialakításában is.[10]

A DEC-beli munkássága után 1966-ban a Carnegie Mellon Egyetemre ment, ott számítástudományt oktatott, de néhány évvel később, 1972-ben visszatért a DEC-hez a tervezési részleg alelnökeként. Itt az ő irányításával fejlesztették ki a VAX típust, a DEC legsikeresebb számítógépcsaládját.

Vállalkozó és tanácsadó

[szerkesztés]

Bell 1983-ban szívrohama után visszavonult a DEC-től, de nem sokkal ezután megalapította az Encore Computer céget, amely az elsők között készített cache- ill. buszfigyeléses technikát használó, osztott memóriás, többprocesszoros számítógépeket.

Az 1980-as években közszolgálatba lépett, a NSF CISE Igazgatóságának első és alapító igazgatója, és közreműködött a NREN kialakításában.

Bell alapította az ACM Gordon Bell Díját is 1987-ben (amit az ACM és IEEE adományoz) a párhuzamos számítástechnika fejlesztését elősegítendő. Az első Gordon Bell Díjat a Sandia National Laboratory Párhuzamos Feldolgozási Osztálya nyerte el az 1000-processzoros nCUBE 10 hiperkockával.

1986-ban alapító tagja volt az Ardent Computer-nek, ott később a fejlesztés alelnöke lett, míg 1989-ben Stardent Computer néven új cég alakult az Ardent és a Stellar Computer egyesülésével.

Microsoft Research

[szerkesztés]

1991 és 1995 Bell a Microsoft tanácsadója volt egy kutatási csoport létrehozásában, 1995 augusztusától kezdve főállású munkatárs lett, jelenleg is (2010) ott dolgozik, a telepresence / valósághű videokonferencia rendszereket tanulmányozza. Ő az alanya a MyLifeBits kísérletnek, amely Vannevar Bush automatizált totális dokumentumtárolási rendszerét hivatott a gyakorlatba ültetni. Ebben a folyamatban Bell egész élete során minden általa olvasott, készített, látott, hallott vagy kimondott információt digitalizálnak, rögzítenek és visszakereshető formában tárolnak, többé-kevésbé automatikusan; ebbe még telefonbeszélgetései, elektronikus és hagyományos levelei, webböngészési története is beletartoznak.

Erről szól a Total Recall c. könyv, amelynek fő kérdése, hogy milyen hatásai vannak egy élet teljes információmennyiségét elektronikus formában tároló rendszernek, és vajon ilyen módon elérhető-e a halhatatlanság.[11] Érdekesség, hogy ez a kérdés és egy hasonló kísérlet felbukkan Arkagyij és Borisz Sztrugackij egyik elbeszélésében is (Sztrugackij, Arkagyij és Borisz. Gyertyák a vezérlőberendezés előtt, Ugrás a jövőbe, ford. Füzesi Gyula (magyar nyelven), Budapest, Uzsgorod: Európa, Kárpáti, 240-268. o.. EU 119-i-6668 [1963] (1966) )

Bell törvénye a számítógéposztályokról

[szerkesztés]

Bell a számítógéposztályokról szóló téziseit[12] 1972-ben fogalmazta meg, az első olcsóbb, mikroprocesszorokon alapuló mikroszámítógép-osztály megjelenésének idején. A megállapodott piaci számítógépek állandó áron jelentek meg, növekvő funkcionalitással és teljesítménnyel. A félvezetők, tárolók, interfészek és hálózatok technológiai fejlődése lehetővé teszi körülbelül tízévenként újabb igényeket kiszolgáló, új számítógéposztályok vagy platformok megjelenését. Minden újabb általában olcsóbb osztályt egy viszonylag független ipari és piaci komplexum kezel. Bell a következő osztályozást vázolta fel:

  • nagyszámítógépek (mainframes), 1960-as évek
  • miniszámítógépek (minicomputers), 1970-es évek
  • hálózatba kötött munkaállomások és személyi számítógépek, 1980-as évek
  • böngésző-webkiszolgáló struktúra, 1990-es évek
  • webszolgáltatások (web services), 2000-es évek
  • kéziszámítógépek, 1995
  • mobiltelefonok és számítógépek egybeolvadása, 2003
  • vezeték nélküli szenzorhálózatok, WSN (motes, szemcsék), 2004

Bell 2010-re jósolta az otthoni és testközeli hálózatok megjelenését.

Könyvei

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gordon Bell című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c Benj Edwards: Gordon Bell, an architect of our digital age, dies at age 89 (angol nyelven), 2024. május 21. (Hozzáférés: 2024. május 21.)
  3. ↑ a b c Chester Gordon Bell. Institute of Electrical and Electronics Engineers. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  4. ↑ C Gordon Bell. Association for Computing Machinery. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  5. ↑ Gordon Bell. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  6. ↑ https://awards.acm.org/fellows/award-recipients, 2024. június 23.
  7. ↑ „C. Gordon Bell, Creator of a Personal Computer Prototype, Dies at 89”, The New York Times, 2024. május 21. (Hozzáférés: 2024. május 22.) (angol nyelvű) 
  8. ↑ Microsoft: Gordon Bell (angol nyelven). Microsoft Research - Research Lectures. Microsoft Research. (Hozzáférés: 2012)
  9. ↑ Gardner Hendrie, Interviewer: Bell (Gordon) Oral History. Reference number: X3202.2006. Computer History Museum, 2005. június 23. [2010. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 20.)
  10. ↑ Interview Archiválva 2005. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben by David K. Allison, Curator, National Museum of American History, USA, 1995.
  11. ↑ http://totalrecallbook.com/
  12. ↑ Bell, G., “Bell’s Law for the Birth and Death of Computer Classes”, Communications of the ACM, January 2008, Vol 51, No. 1, pp 86–94.

További információk

[szerkesztés]