Gubbiói Szent Ubald | |
Születése | |
1084 körül Gubbio | |
Halála | |
1160. május 16. Gubbio | |
Tisztelete | |
Egyháza | római katolikus |
Szentté avatása | 1192. március 4. |
Ünnepnapja | május 16. |
Védőszentje ennek | Gubbio, gyermekbetegségek, fejfájás, démoni csábítás elleni küzdelem |
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bubaldo.html ubaldo.html Gubbiói Szent Ubald a Catholic Hierarchy-n] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gubbiói Szent Ubald témájú médiaállományokat. |
Gubbiói Szent Ubald (egyes használatban Ubaldo[1]) (Gubbio, 1084 körül – Gubbio, 1160. május 16.[2]) szülővárosának püspöke volt. 1192-től a katolikus szentek közé tartozik. Gubbio város történetének és kultúrájának máig meghatározó alakja.
Ubaldo Baldassini néven született helyi, német származású nemesi szülők gyermekeként. Édesapját fiatalon veszítette el. Rokonságába tartozott Szent Sperandia.
Elhívatást érzett a szerzetesi élet iránt, ezért a Szent Secondo nevét viselő kolostorba lépett be, ahol néhány évet töltött el. Ezt követően püspöke utasítására visszatért a székesegyház kolostorába, ahol annak perjele oktatta őt. 1114-ben pappá szentelték, 1117-ben a káptalan prépostja lett. Ebbéli tisztségében számos reformot hozott. Ezen reformoknak az alapját Boldog Peter de Honestis Bécsben megalakított szigorú kanonokrendje adta, amelynek szabályait II. Paszkál pápa fogadta el. Ubaldo odautazott, s három hónapig tanulmányozta a kialakított rendszabályokat, hogy bevezesse azokat saját városának kanonokjai között.
Visszatértekor nemcsak ezekről a szabályokról, hanem igénytelenségéről, szelídségéről és adakozókészségéről is híressé, népszerűvé vált. 1125-től a leégett székesegyház újjáépítését vezette, ahol saját örökségének jórészét is felhasználta. Olyan mértékben közkedvelt volt Itáliában, hogy számos püspökséget ajánlottak fel neki itt és más országokban is, de ezeket visszautasította.
Miután a püspöki szék megüresedett, Ubaldot a város lakossága más egyházi személyekkel II. Honorius pápához küldte, hogy püspököt kérjenek számukra. A pápa1129-ben megtette Ubaldot a város püspökévé. Ubald püspöki feladatai során a keresztény erények tökéletes őre lett és erőteljesen megvédte egyházmegyéjének lakosainak lelki és időleges szükségleteit is. Többek között sikerült megóvnia a várost Rőtszakállú Frigyes pusztításától.
Ubald két évig tartó hosszú és fájdalmas betegség után halt meg.
Halálát követően a városban nagy tisztelete alakult ki. Számos csodát tulajdonítottak neki már életében és halálában is. 1192-ben III. Celesztin Bentivoglio püspök kérésére a szentek sorába iktatta őt. Romolhatatlan testét, melyet először Perugia és Cagli püspöke temetett el, 1194-ben a város székesegyházából az Ignino-hegyre vitték. 1508-ban az urbinói hercegnék kívánsága szerint egy székesegyházat építettek itt. Ez a helyszín napjainkban is népszerű búcsújáró hely.[2]
Életéről főként Theobald ostiai püspök írásaiból tudunk, aki püspökként az utódja lett.
Segítségét a fejfájás, a gyermekbetegségek és a megszállottság ellen kérik.[2]
A városban ma is nagy tiszteletben áll. Egyrészt igen népszerű férfinév az Ubaldo.[3] Továbbá minden évben megtartják a Festa dei Ceri (Gyertyák ünnepe) elnevezésű rendezvényt. Ezen Ubald mellett Remete Szent Antal és Szent György kerülnek előtérbe. Az ünnepség a középkorból ered, s máig őrzi annak formáját.
Olaszország határain túl a franciaországi Thannban (Haut-Rhin) és a pennsylvaniai Jessupban is megemlékeznek róla.
A Don Matteo című sorozatban, mivel Gubbio városában játszódik, számos alkalommal kerül szóba Ubald.
Előző Stefano |
Gubbio püspöke 1129-1160 |
Következő Theobaldus |