Gumós rétgomba

Gumós rétgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Agrocybe
Tudományos név
Agrocybe arvalis
(Fr.) Singer
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gumós rétgomba témájú médiaállományokat és Gumós rétgomba témájú kategóriát.

A gumós rétgomba (Agrocybe arvalis) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, réteken, füves területeken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A gumós rétgomba kalapja 1-3 (4) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd gyorsan kiterül, közepe kissé púpos. Széle vékony, hullámos, esetleg kissé csipkés; idősen felhajlik. Színe nedvesen sárgásbarna, okkerbarna, szárazon kifakul. Belső sötétebb okkersárga közepét a világosabb szélétől éles határ választja el. Felülete zsírosan fénylő, púpja körül sugarasan ráncos.

Húsa vékony, színe halványbarna; a tönkben sötétebb. Szaga gyenge, liszt- vagy gombaszerű, íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek (esetleg foggal), sok a féllemez. Színük fiatalon szürkésbarna, később sárgásbarna, idősen rozsdabarna, élük fehéres.

Tönkje 3-6 cm magas és 0,15-0,3 cm vastag. Alakja karcsú, hengeres, gyakran görbült. Felszíne végig finoman lisztes, deres. Tövéhez fehéres, gyökérszerű micéliumzsinór kapcsolódik, ami barnásfekete, borsó nagyságú gumóban (szklerócium) végződik. Színe a kalaphoz hasonló, de világosabb okkersárga, halvány, márványos mintázattal.

Spórapora sötétbarna. Spórája ellipszis vagy majdnem mandula alakú, sima, vastag falú, mérete 8-10 x 5-6 μm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Gumója jellegzetes; az üregestönkű rétgomba, esetleg a piszkosbarna tőkegomba hasonlít hozzá.

A gumós rétgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Humuszban gazdag füves területeken, erdőszéleken, erdei utak mentén, tisztásokon, réteken, parkokban, kertekben él néha faforgácson is megtalálható. Kora nyártól késő őszig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]