Gyermekkuckó (Debussy)

Gyermekkuckó

ZeneszerzőClaude Debussy
Opusszám113 (Lesure catalog of Debussy compositions)
AjánlásClaude-Emma Debussy
Ősbemutató1908. december 18.
Megjelenés1908
Hangszerelészongora
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekkuckó témájú médiaállományokat.
André Caplet [balra] és Debussy

A Gyermekkuckó (Children’s Corner) Claude Debussy hat tételből álló szvitje zongorára, két kézre (jegyzékszáma L. 113). Játékideje kb. 16–17 perc. Nem „gyermekdarab”, mint Ravel Lúdanyó meséi c. négykezese, hanem ironikus mű.

1908-ban keletkezett, ajánlása a szerző rajongva szeretett gyermekének, Chouchounak (Claude-Emma Debussy [1905–19]) szól. Az egész darab és a tételek angol címét a keletkezésekor Európában újdonságnak számító dzsessz-zene, no meg Chouchou angol nevelőnője indokolta. A címet hagyományosan Gyermekkuckónak fordítják magyarra, noha az angol újságok gyermekeknek szánt részére utal, ezért a Gyermekrovat vagy -sarok volna a helyes magyar megfelelő.

Ősbemutatója Párizsban volt 1908. december 18-án Harold Bauer előadásában.

Annyi más Debussy-darabhoz hasonlóan André Caplet ezt is meghangszerelte.

A tételek

[szerkesztés]
  • I. Doktor Gradus ad Parnassum. A cím Muzio Clementinek a zongoratanulók körében közutálatnak örvendő hasoncímű [1817] tankönyvére utal. Ugyanezt parodizálja Camille Saint-Saëns Az állatok farsangjának Zongoristák tétele.
  • II. Jimbo’s Lullaby. „Jimbo altatódala”: a párizsi állatkert elefántját idézi a cím.
  • III. Serenade for the Doll. „Szerenád a babának”
  • IV. The Snow is Dancing. Bevett, de nem pontos magyar fordítása „Hópelyhek tánca”.
  • V. The Little Shepard. „A kis pásztor”
  • VI. Golliwogg’s Cakewalk. „Golliwogg cakewalkja”: az 1890-es évektől az USA-ban gyártott, a blackface minstrel show szereplőihez hasonló fekete babára utal, melyet máig változatlan formában árulnak. A tétel indító témája a cakewalk (felül ennek a kottaképe látható), majd a tétel középső részébe Debussy belefűzi Wagner Trisztán és Izolda szerelmi halálának vezérmotívumát, ironikusan „megcsavarva” szólaltatja meg (ennek a kottaképe látható alul).

Média

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]