Gyulaháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bardi Béla László (független)[1] | ||
Irányítószám | 4545 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1749 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 85,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 22″, k. h. 22° 06′ 35″48.139581°N 22.109811°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 22″, k. h. 22° 06′ 35″48.139581°N 22.109811°E | |||
Gyulaháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulaháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyulaháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Gyulaháza a Közép-Nyírség északkeleti részén fekszik.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4106-os út, amely végighalad a központján, ezen érhető el Nyírmada és a 41-es főút felől. Nyugati külterületei között elhalad a 4105-ös út is, amely Baktalórántháza és Kisvárda térsége között húzódik.
A település feltehetően már az őskorban is lakott terület volt; több, ebből az időből származó régészeti leletet is feltártak.
A település névadója Gyula vezér, akit a község első birtokosaként tartanak számon.
Nevét az Ibrányi család levéltárában őrzött, 1462-ből származó oklevél említi először. Birtokosa ekkor a Gyulaházy család volt.
A 15. században a Petneházy család volt birtokosa.
A 19. század első felében már több birtokosa is volt: a Berczik, Vitéz, Csiky, Uzonyi, Mezőssy, Harsányi, Ilosvay, Horváth, Gyulay, Jármy, Czóbel, Barla és Vékey család birtoka volt.
1823-ban egy nagy tűzvészben majdnem a fél falu leégett.
A 20. század elején a Barkóczy és a Liptay családoknak volt itt birtoka.
Gyulaháza község szerepköre a történelem folyamán hol nagyobb, hol kisebb. A legnagyobb jelentőséggel a középkorban bírt, de még 1950-ben is nagyközségi rangja volt, viszont alig három évtizeddel később csak véletlennek köszönhette önállósága fennmaradását.
Érdekesség, hogy a települést vezető Bardi Béla 1976 óta (vagyis Sablon:Mióta éve) megszakítás nélkül Gyulaháza első embere; mindössze 22 évesen került tanácselnökként a település élére, és azóta minden választás után megtarthatta mandátumát. Azóta, hogy Pásztor Béla 2023. február 28-án távozott Veresegyház polgármesteri székéből, ő Magyarország leghosszabb ideje hivatalban lévő településvezetője.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1939 | 1946 | 1938 | 1871 | 1772 | 1781 | 1749 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,6%, református 56,9%, görögkatolikus 8,4%, felekezeten kívüli 3% (16,1% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11% volt római katolikus, 49,5% református, 8,7% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 4,3% felekezeten kívüli (22,9% nem válaszolt).[16]
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) ”24önkvál”
nevű lábjegyzeteknek