Gyulai Termál FC

Gyulai Termál FC
Csapatadatok
Teljes csapatnévGyulai Termál Futball Club
BecenévTermál
SzékhelyGyula, Magyarország
Alapítva1920. május 8.
Klubszínekkék-fehér
Stadionid. Christián László Városi Sporttelep
VezetőedzőMagyarország Ekker Attila
Elnökmagyarország Repisky Dániel
BajnokságNBIII
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli

A Gyulai Termál FC, egy 1920-ban alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye Gyulán található. A csapat a következő szezontól az NB III-ban szerepel.

Névváltozások

[szerkesztés]

Sikerek

[szerkesztés]
NBII
Ezüstérmes
  • 1980-81

Története

[szerkesztés]

A gyulai labdarúgás az 1913. november 1-én megalakult Gyulai Atlétikai Clubbal (GYAC) kezdődött, melynek labdarúgó szakosztálya is volt.[1]

1914 május végén a város átengedte a klub részére a Lóvásártér korlátokkal bekerített részét, hogy sportpályát létesítsenek.[2]

Kezdetek

[szerkesztés]

A ma is létező egyesület 1920. május 8-án alakult Gyula városában, Gyulai Ipari Munkás Testedző Egyesület (GYIMTE) néven, amelyről akkoriban a Békés című lap számolt be.[3]

A klub 1922-ben, több kereskedő a sportkörbe való belépésével, felvette a Gyulai Testedző Egyesület (GYTE) nevet.

A sporttelep felavatott tribünje az 1920-as években

Az 1920-as évek elején nem volt állandó sporttelep, így 1922-ben a gyulai ipartestület kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy gondoskodjanak mind megközelítési, mind egészségügyi szempontból megfelelő sporttelep létesítéséről, mivel a sporttelepek ügyében a szomszéd városok már előrébb tartottak. A városi tanács értesítette az ipartestületet, hogy a „sporttér létesítése iránti lépéseket” már megtették. Ennek megfelelően a képviselő-testület 1923. április 17-i határozata értelmében a város díjmentesen átengedett a vásártér városhoz kapcsolódó részéből, az úgynevezett szerszámvásártérből, hat holdnyi területet „a Gyulán eddig létesült és ezután létesülő sportegyesületek” részére, a sport művelésének céljára.

1924 júniusában a város és a Gyulai AC megkötötte a sportpálya-használati szerződést, melynek értelmében a pálya használata ingyenes volt, de a terület karbantartásának költségeit a sportegyesület fizette. Egy év múlva a GYAC és a GYTE közösen 140 000 korona költséggel felépítette a tribünt, melynek 1925. szeptember 20-i avatásáról a Békés című lap is beszámolt. A tribünavatással egybekötött atlétikai versenyen mintegy 1000 néző vett részt.[4]

Ezt követően a két csapat benevezett a labdarúgó bajnokság csabai alosztályába és az 1925-26-os szezont a GYTE az ötödik, a GYAC a hatodik helyen zárta a másodosztályú csoportban.

A II. Világháború után

[szerkesztés]

A csapat 1945 őszén a Délkeleti Labdarúgó Szövetség I. osztályában indult. Az 1945-46-os szezonra kiírt Délkeleti LASz I. osztály második helyén három békés megyei klub végzett, a Gyulai Testedzők másodikak lettek, így a csapat jogot nyert arra, hogy az 1946-47-es szezonban az újonnan szervezett NB II Déli csoportjában szerepeljen. A szezont győzelemmel kezdték 5-0-ra verve a Polgári Sör csapatát. A második fordulóban viszont súlyos, 4-0-s vereséget szenvedett az előző fordulóban kikapott a Kondoros csapatától. A harmadik fordulóban a Gyula az Elektromost fogadta, ahol 2-1-re győzték le a vendég együttest. A következő fordulók során kezdtek kialakulni az erőviszonyok: az Előre és a Gyula a mezőny első felébe került, majd az őszi szezon végzetével a 7. helyen maradt. A csapat a tavaszi szezonban továbbra is a középmezőnyben szerepelt, majd a szezon végeztével a 8. helyen zárt.[5]

Az 1947-48-as szezont a Déli csoport utolsó helyén zárták, és a kiesést követően két évre volt szükség mire visszajutottak a hazai labdarúgás második vonalába, ezt követően 1950 és 1954 között stabil NB II-es klubbá vált. 1951-ben a 7., 1952-ben az 5. helyen zárt, a következő két év azonban már nem sikerült ilyen fényesen, így a másodosztály 1955-ös szezonra történő átalakítása negatívan érintette a csapatot – a felére csökkentett NB II-be már nem fértek be, egy osztállyal lejjebb kerültek.

Az 1948-as kiesés még Gyulai TE, az 1950-es feljutás már Gyulai SzSE néven történt, hiszen a korszak jellemző csapatösszevonásai, és az ezzel járó névváltozások a gyulaiakat sem kerülték el. Gyula két nagy klubja a Gyulai TE és a Gyulai AC összevonására 1948-ban került sor. az új klub Gyulai SE (GySE) néven kezdte meg pályafutását, majd 1949-ben a szakszervezeti sportklubok megszervezésétől a Gyulai Szakszervezeti SE nevet vette fel. Ez a név sem maradt sokáig, mivel 1951 év januárjában a Szakszervezetek Országos Elnöksége az „egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek” felállításáról döntött. A 10 legnagyobb szakszervezet által működtetett csapatokat egységes névvel és egységes színekkel látták el. A gyulai klub az Építők Szakszervezete irányítása alá kerülve a Gyulai Építők nevet kapta, kék-fehér klubszíneken így nem is kellett változtatni. Az ötvenes évek NB II-es szereplését tehát a Gyulai Építők névhez köthetjük, így 1954-ben még Építők néven esett ki, 1955-ben azonban már a Gyulai Traktor SK nevet viselve kezdte meg a szereplést a klub a megyei I. osztályban.

Az 1956-os csonka szezont Békés megyei bajnokként zárta a Gyulai Traktor, így a féléves bajnoki szünetet követően 1957-58-ban ismét másodosztályú mérkőzéseknek örülhettek a gyulaiak. A név ismét változott, immáron Gyulai MEDOSZ SK néven szerepelt a csapat. A kibővített másodosztály Keleti csoportjának középmezőnye nagyon szoros volt. A következő évre előirányzott átszervezés miatt a gyulaiak ismét rosszul jártak. A szezon végén a Gyulai MEDOSZ a 12. helyen zárt, ennek következtében újból kiestek a megyei I. osztályba.[6]

A klub történetének legnagyobb sikerét az 1980-81-es szezonban érte el, amikor az NB II Keleti csoportjában ezüstérmet szerzett a csapat, három ponttal lemaradva a bajnoki címet szerző és az NB I-be feljutó Ózdi Kohász mögött.[7] A következő szezont a gyulaiak ugyan a hetedik helyen zárták, mégis az NB III-ban kötöttek ki a következő szezontól a három csoportos NB II megszűnése miatt.[8] Az 1988–89-es szezonban voltak a legközelebb a másodosztályba való visszatéréshez, végül a Szegedi Dózsa mögött másodikak lettek. Az újabb átszervezések után az 1997–98-as szezontól az NB III már a negyedosztálynak felelt meg. Ugyanebben az évadban az akkor Gyula–West Group FC néven működő klub megnyerte az Alföld csoportot, feljutva ezzel az akkor harmadosztályt képező NB II-be.[9]

2000-től

[szerkesztés]

A 2000-es éveket már Gyula Termál FC névvel kezdte meg a klub.

Az NBII átszervezése okán őszi alapszakaszt kellet játszania a csapatnak, ezt sikerrel vették, hiszen első helyen végeztek a csoportjukban, így az NBII Keleti (Szabolcs-Gabona) csoportjában folytathatták a küzdelmeket. Míg a 2000-2001-es szezonban a 4. helyen végeztek, 2002-ben a 11., 2003-ban a 9. helyen zárt a csapat. Egy évvel később pedig, a 2003-04-es idény zárultával, éppen lecsúszva a feljutásról, bronzérmes lett a Gyula.

Majd bár a 2004-05-ös szezont a 8. helyen zárták, a bajnokság újabb átalakításokon ment át, ennek következtében osztályozót kellett játszani. Ezt elbukva a csapat a 2005-2006-os szezont már az NBIII Alföld csoportjában kezdte meg a Gyula Termál.

2006-tól 2009-ig sorra a közép mezőnyben végeztek a szezon végeztével.

2009-ben újabb névváltoztatáson esett át a klub, immáron Várfürdő-Gyulai Termál FC lett a hivatalos megnevezés.

Míg a 2009-10-es szezont a 12. helyen zárták, - az Algyő SK visszalépésének köszönhetően - ezzel éppen megúszva a kiesést, a 2010-11-es szezonban már a 4. helyezést is elérték. A 2011-12-es, illetve a rákövetkező 2012-13-as idényben is - az előző évet is túlteljesítve - 3. helyezett, azaz bronzérmes lett a Termál.

A következő évek már közel sem sikerültek ilyen fényesen. 2013-ban újabb átszervezésen ment át a bajnokság, immár az NBIII Közép csoportjába tartozott a Gyula. A 2013-14-es szezonban már csak a 7. hely, majd a 2014-15-ös szezonban a 12. helyezést sikerült megszerezni a 16 fős ligában.

A 2014-15-ös szezonban a Magyar Kupában is megmérettette magát a csapat. Az első mérkőzést a szentendrei Voyage ellen megnyerték 2-1 arányban. A Jászapáti ellenében viszont 3-1-es vereséget szenvedett a Gyula Termál, ezzel búcsúzva a kupától.

A következő, 2015-16-os szezonban is indult a csapat a kupában, ahol első ellenfélként a Hódmezővásárhellyel találkoztak. A Gyula 2-1 arányú győzelemmel tovább tudott jutni, azonban a következő fordulóban a Szegedi Grosics Akadémiától 2-1-re kikaptak, így újból búcsúztak a kupától.

2016 júniusában edzőváltás történt, Szekeres Lajost a korábbi NBI-es edző, Őze Tibor váltotta. Az új edző nem maradt sokáig, még ez év novemberében távozott és Szentléleki Béla vette át a vezetőedzői feladatokat.

A csapat a 2016-17-es szezonban is indulhatott a kupasorozatban. Ekkor az első körből szintén továbbjutott, a Tiszaújváros 2-1-es megverésével. A második fordulóban viszont 2-1-es vereséggel a Baktalórántháza ellenében kiestek újból.

A bajnokságot tekintve a 2015-16-os évadot még a 13. helyen, a 2016-17-es idényt már 15. helyen végezték, ami kiesést jelentett a fürdővárosi csapat számára. Ezt követően a 2017-18-as szezont már a negyedosztálynak számító Békés megyei I. osztályban kezdte meg a Gyula.

Az első két idényükben a 7. helyen végeztek, majd a 2019-20-as szezont a csupán 8 csapatot magába foglaló bajnokságban 5. helyezést értek el.[10][11]

A 2023-24-es szezon felkészülését már a korábban a csabai Előrénél tevékenykedő Brlázs Gáborral kezdte meg a csapat. Az idény végeztével a megyei bajnokságot és a kupát is megnyerték. A feljutásért osztályozót játszhatott az együttes a Bánk-Dalnoki Akadémia ellen, ezt a párharcot 3-0-ás összesítésben megnyerte a Termál FC, így hét év után ismét az NB III-ban indulhatott a csapat.[12] A jól sikerült szezon után, viszont a vezetőedző, Brlázs Gábor szerződése lejártával távozott, valamint a klub elnöke, Dobi Róbert is lemondott posztjáról.[13]

A tisztújítást követően az új elnök a korábban gyulai játékos, Repisky Dániel lett. A vezetőedzői posztra pedig a korábbi körösladányi tréner, Ekker Attila érkezett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A 100 ÉVES GYULAI LABDARÚGÁS TÖRTÉNETE – Gyulai Értékek (magyar nyelven), 2022. május 2. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
  2. ↑ MNLadmin10190: GYAC 110 (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
  3. ↑ 2020. év gyulai évfordulói. (Hozzáférés: 2020)
  4. ↑ www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online: A gyulai sporttelep (magyar nyelven). www.gyulaihirlap.hu. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  5. ↑ Békés megye második világháború utáni futballtörténete – a kezdetek. Futball és történet. (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
  6. ↑ Békés megye második világháború utáni futballtörténete - Gyula és Orosháza. Futball és történet. (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
  7. ↑ Magyarfutball.hu: Bajnoki végeredmény: Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport 1980/1981 • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  8. ↑ Magyarfutball.hu: Bajnoki végeredmény: Nemzeti Bajnokság II, Keleti csoport 1981/1982 • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  9. ↑ Magyarfutball.hu: Bajnoki végeredmény: Nemzeti Bajnokság III, Alföld csoport 1997/1998 • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  10. ↑ Magyarfutball.hu: Gyula, Gyulai Termál FC (league history) • clubs • Magyarfutball.hu (angol nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2024. május 9.)
  11. ↑ Várfürdő-Gyula Termál FC eredmények - Foci, Magyarország (magyar nyelven). www.eredmenyek.com. (Hozzáférés: 2024. május 9.)
  12. ↑ T.Z: Keleten - Békés megye hírei (magyar nyelven). Keleten - Békés megye hírei, 2024. június 12. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  13. ↑ Gábor, Terényi: NB III: az edző után az elnök is távozott a mesés gólkülönbséggel bajnokságot nyert csapattól (magyar nyelven). nb1.hu, 2024. június 23. (Hozzáférés: 2024. június 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]