A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17., a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.[3]
Az 1990-es években a György gyakori név volt, a Györe, Györk, Györke szórványosan fordult elő, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Április 24-e, Szent György napja a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a gyerekdal: Süss fel nap, Szent György nap, kertek alatt a kisbárány, majd meg fagy.[3]
Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is.[3]
györgytallér, amulett, amit a katonák a 16. századtól viseltek évszázadokon át, hogy megóvja őket. Az amulett ezüstpénz volt, aminek az egyik oldalán Szent György képe volt.[3]