Gyüre

Nem tévesztendő össze a következővel: Györe (település).
Gyüre
Gyüre címere
Gyüre címere		 Gyüre zászlaja
Gyüre zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Zoltán Bertalan (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4813
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1182 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 17′48.183333°N 22.283333°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 17′48.183333°N 22.283333°E
Gyüre (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gyüre
Gyüre
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gyüre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyüre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyüre község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 60, Vásárosnaménytól 8 kilométerre északra.

A szomszédos települések: észak felől Aranyosapáti, északkelet felől a folyó túlsó partján fekvő Tiszavid és Tiszaszalka, dél felől Nagyvarsány (mellyel szinte egybeépült), délnyugat felől Ilk és Gemzse, nyugat felől pedig Lövőpetri.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a Záhonytól Vásárosnaményig vezető 4115-ös úton érhető el, Aranyosapátin vagy Nagyvarsányon keresztül.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Gyüre vasútállomás a központ délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 317-es számú mellékút (Vasút utca) biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Gyüre nevét az oklevelek 1270-1290 között említették először az Isztokról idevezető úttal kapcsolatban.

A település a Baksa nemzetséghez tartozó Baksa fia Miklós birtoka volt.
A 15. században az Ibrányi család volt a település birtokosa.

A 18. század végén és a 19. század elején több birtokosa is volt: így a Gyulai, Ibrányi, Leövey, Erdőhegyi, Király, Soldos, Szuhay családok és Neupauer Sámuel volt itt birtokos.

A 20. század elején Erdőhegyi Lajos volt a település nagyobb földesura.

1978. december 31-én Varsánygyüre néven egyesítették Nagyvarsánnyal, de 1991. január 1. óta ismét önálló község.

Közélete

[szerkesztés]

A települési önkormányzat címe: 4813 Gyüre, Árpád út 22., telefonszámai: 45/481-811, 45/709-133, faxszámai: 45/580-011, 45/709-173, e-mail címei (melyek egy része feltehetőleg már elavult): gyureonkorm@freemail.hu, phgyure@axelero.hu.

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1991–1994:
  • 1994–1998: Zsoldos Ferenc (független)[3]
  • 1998–1999: Bereczki Lajos (független)[4]
  • 1999–2002: Herczeg László (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Herczeg László (független)[6]
  • 2006–2010: Zsoldos Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Zsoldos Tibor Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács Zsolt (független)[9]
  • 2019–2024: Kiss Zoltán Bertalan (független)[10]
  • 2024– : Kiss Zoltán Bertalan (Fidesz-KDNP)[1]

A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson az akkor még Nagyvarsánnyal közös település polgármesterévé Szűcs Ilona független jelöltet választották,[11] aki előtte, 1986-tól négy éven át már tanácselnökként is vezette az egyesített községet. A szétválás után Szűcs Ilona Nagyvarsány polgármestere maradt, Gyürén minden bizonnyal időközi polgármester-választást kellett tartani.

1999. augusztus 1-jén a településen ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, feltehetőleg az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt; a választáson az előző polgármester nem indult el.[5]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1200
1198
1244
1241
1189
1207
1182
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 22,2% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, görögnek, szerbnek és bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 67,5%-a református. Görögkatolikus kb. 12,5%, római katolikus kb. 8%, míg más egyházhoz, illetve felekezethez kb. 6,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, felekezethez sem, vagy nem válaszolt kb. 5,5%.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,3%, református 66%, görögkatolikus 10,3%, felekezeten kívüli 5,3% (5,1% nem válaszolt).[14]

2022-ben vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 52,8% református, 9,2% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (23,1% nem válaszolt).[15]

Református egyház

[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességének Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Vásárosnamény római katolikus plébániájának fíliája. A miséket a település görögkatolikus kápolnájában szokták tartani.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Nyírszőlősi evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • A Tisza és árterülete
  • A vidiszegi Tisza-holtág horgászási lehetőséget nyújt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom: 1800 körül épült, késő barokk stílusban. Tornyát az 1830—as években emelték.
  • Görögkatolikus (Könnyező Pócsi Szűzanya-) kápolna.
  • Millenniumi emlékpark.
  • Hősi emlékmű: 1994-ben állították.
  • Láczay-ház: 1828-ban épült, klasszicista stílusban. Egyszerű, oszlopos tornácú falusi lakóház.

Itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  5. ↑ a b Gyüre települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  6. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. ↑ Gyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  11. ↑ Varsánygyüre települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ [1][halott link]
  14. ↑ Gyüre Helységnévtár
  15. ↑ Gyüre Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]