Gyűrűs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bertalan Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 8932 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 81 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 16° 59′ 26″46.883150°N 16.990530°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 59″, k. h. 16° 59′ 26″46.883150°N 16.990530°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyűrűs község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zalaegerszegtől kelet-északkeletre, Zalaistvánd és Orbányosfa között fekszik. Zsákfalunak tekinthető, közúton ugyanis csak a 7362-es útból Kemendollár és Zalaistvánd határvonalán keletnek kiágazó, szűk másfél kilométer hosszú, 73 219-es számú úton érhető el.
Gyűrűs az őskor óta lakott hely. Az oklevelekben 1292-ben szerepel, mint a Ják nembeli Sitkei család ősi birtoka, Dyrus néven.[3] Régi egyházas hely, a török többször is elpusztította a falut, 1624-ben is lakatlan pusztaként említették. 1657-ben birtokosa Sitkey Gábor szabadságlevelet adott a gyűrűsi faluhelyre települőknek.
A 18. században települt újra, ekkor már a Felsőbüki család birtoka.
1782-ben a falu két részből; Gyűrűs és Kis-Gyűrűs részekből állt. 1802-ben 226 lakosa volt a településnek. Az 1832-es összeíráskor Gyűrűst már 945 ember lakta.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 96 | 101 | 98 | 77 | 78 | 80 | 81 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 82,45%, cigány 11,4%, német 5,3%. A lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 5,32% felekezeten kívülinek vallotta magát.[12]
2022-ben a lakosság 80,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 1,3% cigánynak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,6% evangélikus, 1,3% református, 9% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[13]