Gáborján

Gáborján
Református templom
Gáborján címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Mező Gyula (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző	Jenei Csaba
Irányítószám	4122
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	830 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 40′47.233333333333, 21.66666666666747.233333°N 21.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 40′47.233333333333, 21.66666666666747.233333°N 21.666667°E
Gáborján Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Gáborján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáborján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gáborján község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

Berettyóújfalutól keletre fekszik, nem messze a román határtól.

A szomszédos települések: észak felől Konyár, kelet felől Hencida, délkelet felől Bojt, dél felől Váncsod, nyugat felől pedig Szentpéterszeg.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, közvetlen szomszédai közül Szentpéterszeg, illetve Hencida felől a 4812-es, Mezőpeterd-Váncsod felől pedig a 4815-ös úton.

Határai között áthalad az M4-es autóút is, amelynek ráadásul csomópontja is van itt, így az átadása óta, az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala.

Története

Gáborján település ősi monostoros hely, amely már a tatárjárás előtt is fennállt, akkori neve Gáborján monostora (Geberján-monostora) volt.

Nevét a 15. században említették először a korabeli oklevelek. Többféleképpen írták: Gabrián, Gabán, Gagán, Gábrán, de Geberján-monostora néven is előfordult a 15. századig. A Gáborjáni apátság a lakosság által Földvárként emlegetett területen, a váncsodi-Szentpéterszeg-i határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt. 1245-ben birtokosának Raffain bán, 1311-ben Dósa nádor volt a falu földesura. 1451-ben Géberjén néven említették a fennmaradt írásokban. 1455-ben a falut Szabolcs vármegyéhez tartozónak írták le. Gáborján monostora kegyura Debreczeni Dósa nádor volt, a 15. században pedig az ő utódai voltak. A Debreczeniek után a Domoszlayak, majd a Széchyek és a Héderváryak birtokába jutott.

1462-ben a Szokolyi, 1471-ben a Széchyek, és 1476-ban a Hunyadiak 1498-ban pedig a vácsodi Horváth' család volt a birtokosa. Az 1552-ben végzett összeírás alkalmával Gáborján településen 31 és fél portát találtak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött. 1745-ben az Esterházy család volt a falu földesura. Ekkor a faluról feljegyezték azt is, hogy a Berettyó folyón kilenckerekű vízimalma is volt. Lakossága még az 1800-as évek végén is híres volt szalmakalapfonó iparáról. Gáborjánhoz tartozott Szaján-puszta is. A község határában régen két falu is állt, melyek azonban teljesen elpusztultak. A két elpusztult település közül az egyiket, Tótfalu községet említi egy 1405-ben kelt oklevél is, mint Gáborjántól délre fekvő települést.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Megjegyzés
1990–1992	Barakony István	független[3]	hivatalában elhunyt
1992–1994	Dr. Kincses Béla alpolgármester
1994–1998	Majosi Gyula	független[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010		független[7]
2010–2014		független[8]
2014–2019	Mező Gyula	független[9]
2019–2024		Fidesz-KDNP[10]
2024–		Fidesz-KDNP[1]

Nevezetességei

• Református temploma nagyon régi épület, melyet többször is átalakítottak. Pontos építési ideje nem ismert. A mai templom elődje a középkori Szent Szűz egyháza, melynek tornyát részben a későbbi átalakítások is meghagyták. 1651-ben volt az első nagyobb építkezés, 1763-ban temploma és tornya állt a falunak. 1860-ban átalakították, ekkor bontották le középkori apszisát, s egészítették ki a hajót a mai félköríves záródással, s ekkor kapta az oldalhajót a karzattal. Eklektikus homlokzatain középkori, klasszicista és romantikus elemek keverednek.
• A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek

• Itt született 1863. szeptember 6-án Schiff Ernő magyar gyermekgyógyász, orvosi szakíró.
• Itt született 1952-ben dr. Mazsu János történész, debreceni egyetemi docens, Debrecen város alpolgármestere, az Értéktár Bizottság elnöke.
• Itt töltötte gyermekkora egy részét Gajdics Ottó (Nyírbátor, 1963. október 8. –) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető.

Népesség

Gáborján lakónépességének alakulása (fő)

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3%, református 48,6%, felekezeten kívüli 21,7% (25,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt református, 2,1% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 32,7% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).^[13]

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

1. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
5. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
6. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
7. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
8. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
9. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
10. Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Gáborján Helységnévtár
13. Gáborján Helységnévtár

További információk

• Gáborján község adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Magyarország-portál
• Földrajzportál