Gétye | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Talabér Lászlóné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8762 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 90 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″46.766667°N 17.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″46.766667°N 17.066667°E | |||
Gétye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gétye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gétye község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombság középtáján belül a Zalaapáti-hát területén.
Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton ugyanis csak a 75-ös főútból Zalaapáti nyugati külterületén északnak kiágazó 73 211-es számú bekötőúton érhető el; Bókaháza és Zalacsány felé csak kis forgalmú, változó minőségű, de jobbára szilárd burkolat nélküli utak vezetnek. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be.
Gétye első ismert említése igen korai, 1024-ből való: ebben az okiratban a falut a zalavári apátság adófizetőjeként említik, ez azonban valószínűleg hamis dokumentum. Az első hiteles forrás 1275-ből szól róla. Birtokosa a 13. században a Gétyei család volt. Később mellettük a Mindszenti és a Bánffy családok is megjelentek.
A törökök 1568-ban foglalták el, és 1597-re teljesen el is pusztították a települést. Az 1690-es években kezdett újratelepülni. Római katolikus temploma 1798-ban épült. A település azonban elzártsága miatt komolyabban nem fejlődött az elkövetkező időkben.
Az 1945-ös földosztás során is csak apró földterületek jutottak az igénylőknek, így a második világháborút követően komolyan sújtotta az elvándorlás, amely folyamat mára se csillapodott, emiatt törpefalu lett a település. Iskola a településen kívül található és önkormányzata se helyben működik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 117 | 113 | 112 | 81 | 93 | 88 | 90 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, német 5,62%. A lakosok 69,1%-a római katolikusnak, 11,34% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,46% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 72%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 9,7% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).[12]
Római katolikus Nagyboldogasszony-temploma 1798-ban épült a helyiek összefogásával.[13]