Gömbös kövirózsa
|
|
|
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1]
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Sempervivum globiferum L.
|
Szinonimák
|
Szinonimák
|
a faj szinonimái:
- Diopogon globifer (L.) Leute
- Jovibarba globifera (L.) J.Parn.
- Jovibarba sobolifera (Sims) Opiz
- Sedum globiferum (L.) Pall.
- Sedum soboliferum (Sims) E.H.L.Krause
- Sempervivum soboliferum Sims
a Sempervivum globiferum subsp. allionii szinonimái:
- Diopogon allionii Jord. & Fourr.
- Jovibarba allionii (Jord. & Fourr.) D.A.Webb
- Jovibarba globifera subsp. allionii (Jord. & Fourr.) J.Parn.
- Jovibarba hirta subsp. allionii (Jord. & Fourr.) Soó
- Sempervivum allionii Nyman
- Sempervivum austriacum Nyman
- Sempervivum hirsutum Pollini
a Sempervivum globiferum subsp. arenarium szinonimái:
- Diopogon arenarius (W.D.J.Koch) Leute
- Jovibarba arenaria (W.D.J.Koch) Opiz
- Jovibarba globifera subsp. arenaria (W.D.J.Koch) J.Parn.
- Jovibarba hirta subsp. arenaria (W.D.J.Koch) J.Parn.
- Jovibarba hirta subsp. hirtella (Schott ex Fuss) Soó
- Jovibarba sobolifera subsp. hirtella (Schott) Soó
- Sempervivum arenarium W.D.J.Koch
- Sempervivum kochii Facchini
a Sempervivum globiferum subsp. glabrescens szinonimája:
- Jovibarba globifera subsp. glabrescens (Sabr.) Holub
a Sempervivum globiferum subsp. hirtum szinonimái:
- Diopogon hirtus (L.) H.P.Fuchs ex H.Huber
- Jovibarba globifera var. glabrescens (Sabr.) Hadrava & Miklánek
- Jovibarba globifera subsp. hirta (L.) J.Parn.
- Jovibarba hirta (L.) Opiz
- Jovibarba hirta var. amblysepala (Borbás) Soó
- Jovibarba hirta var. neilreichii (Schott, Nyman & Kotschy) Konop & Bendák
- Jovibarba hirta subsp. neilreichii (Schott, Nyman & Kotschy) Soó
- Jovibarba hirta var. tatrense (Domin) Soó
- Jovibarba hirtella (Schott ex Fuss) Soó
- Sempervivum adenophorum Borbás
- Sempervivum hirtum L.
- Sempervivum neilreichii Schott, Nyman & Kotschy
- Sempervivum simonkaianum Degen
- Sempervivum tatrense Domin
a Sempervivum globiferum subsp. lagarinianum szinonimái:
- Jovibarba globifera var. lagariniana (L.Gallo) Hadrava & P.Horácek
- Jovibarba globifera subsp. lagariniana L.Gallo
a Sempervivum globiferum subsp. preissianum szinonimái:
- Jovibarba globifera subsp. preissiana (Domin) Holub
- Jovibarba globifera var. preissiana (Domin) Hadrava & Miklánek
- Jovibarba preissiana (Domin) Omelczuk & Chopik
- Sempervivum preissianum Domin
a Sempervivum globiferum subsp. pseudohirtum szinonimái:
- Diopogon arenarius subsp. pseudohirtus Leute
- Jovibarba pseudohirta (Leute) Landolt
a Sempervivum globiferum var. hillebrandtii szinonimái:
- Jovibarba hirta var. hillebrandtii (Schott) Soó
- Sempervivum hillebrandtii Schott
|
|
Hivatkozások
|
|
A gömbös kövirózsa vagy sárga-kövirózsa (Sempervivum globiferum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.
Egyes rendszerezők szerint a vitatott létjogosultságú Jovibarba nemzetségbe tartozik, Jovibarba globifera (L.) J.Parn. név alatt.
Európai elterjedésű növény, amely Németországtól és Olaszországtól keletre a balti országokig és az európai Oroszországig található meg. Magyarországon védett pozsgás növényfaj.[1] Magyarországon többek közt a Keszthelyi-fennsíkon fordul elő, de a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[2][3][4]
- Sempervivum globiferum subsp. aghricum Kit Tan & Sorger
- Sempervivum globiferum subsp. allionii (Jord. & Fourr.) 't Hart & Bleij
- Sempervivum globiferum subsp. arenarium (W.D.J.Koch) 't Hart & Bleij
- Sempervivum globiferum subsp. glabrescens (Sabr.) M.Werner
- sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) (L.) 't Hart & Bleij
- Sempervivum globiferum subsp. lagarinianum (L.Gallo) R.Stephenson
- Sempervivum globiferum subsp. preissianum (Domin) M.Werner
- Sempervivum globiferum subsp. pseudohirtum (Leute) Raus
- Sempervivum globiferum var. hillebrandtii (Schott) M.Werner
Tőrózsája zárt, csaknem gömbölyű. 1,5–3 centiméter átmérőjű, sok és könnyen szétguruló fióknövényt fejleszt. A tőlevelek szürkészöldek, tojásdadok, kanálformán behajlók, körülbelül 1 centiméter hosszúak, szélük sűrűn pillás, csúcsuk vörös, ritkán fehér. Nagyon változatos megjelenésű védett faj. Mérete 5–25 centiméter közötti. Mészkő és dolomit sziklagyepeket, és a sziklás lejtőket kedveli.[5] Július és október között virágzik.