Göstling an der Ybbs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Scheibbs-i járás | ||
Irányítószám | 3345 | ||
Körzethívószám | 07484 | ||
Forgalmi rendszám | SB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2058 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 532 m | ||
Terület | 143,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 49′, k. h. 14° 56′47.816667°N 14.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 14° 56′47.816667°N 14.933333°E | |||
Göstling an der Ybbs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Göstling an der Ybbs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Göstling an der Ybbs osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Scheibbsi járásában. 2022 januárjában 1988 lakosa volt.
Göstling an der Ybbs a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, az Eisenwurzen történelmi tájegységben, az Ybbs és Göstlingbach folyók találkozásánál, a Göstlingi-Alpokban. Legmagasabb pontjai a Hochkar (1808 m) és a Dürrenstein (1878 m). Területének 82,4%-a erdő, 9,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 13 települést és településrészt egyesít: Eisenwiesen (28 lakos 2022-ben), Göstling an der Ybbs (561), Großegg (2), Hochreit (114), Königsberg (85), Lassing (151), Mendling (18), Oberkogelsbach (42), Pernegg (26), Steinbachmauer (80), Stixenlehen (333), Strohmarkt (336) és Ybbssteinbach (212). A kataszteri közösségek Göstling, Hochreit, Königsberg, Lassing, Steinbachmauer és Ybbssteinbach.[2]
A környező önkormányzatok: nyugatra Hollenstein an der Ybbs, északnyugatra Sankt Georgen am Reith, északkeletre Lunz am See, keletre Gaming, délkeletre Wildalpen, délnyugatra Landl (utóbbi kettő Stájerországban).
Göstlinget 1305-ben említik először a freisingi urbáriumban. 1316-ban már megemlítenek egy itteni vasércfeldolgozó hámort. Az ércet eleinte a Dürrenbergen bányászták, de később kizárólag a stájerországi Erzbergből szerezték be. A 16. században a Mendling völgyében kiépített útnak (melyen délről ércet, északról élelmiszert szállítottak) köszönhetően Göstling virágzott. Az út utolsó eredeti szakasza ma Lassingban látható.
1862-ben Göstlinget mezővárosi rangra emelték.
A 19. században a kisipari ércfeldolgozás hanyatlásával a fakitermelés vált a helyi gazdaság húzóágazatává. A Mendling völgyében látható az egyik utolsó közép-európai faúsztató üzem.
Az 1938-as Anschluss után Göstlinget a Német Birodalom Niederdonau gaujába osztották be. 1944 júliusa és 1945 áprilisa között 76 magyar zsidó kényszermunkást (23 férfit, 42 nőt és 11 gyereket) dolgoztattak a helyi útépítéseken; április 12-13 éjszakáján valamennyiüket kivégezték, barakkjaikat pedig felgyújtották.[3]
A Göstling an der Ybbs-i önkormányzat területén 2021 januárjában 1988 fő élt. A lakosságszám 1900 óta 1900-2000 körül stagnál. 2019-ben az ittlakók 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,5%-a római katolikusnak, 1,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,1%) mellett a horvátok alkották 0,6%-kal.
A népesség változása:
2016 | 2 085
|
2018 | 2 058
|