Haar Alfréd | |
1913-ban Kolozsvárott | |
Született | 1885. október 11. Budapest |
Elhunyt | 1933. március 16. (47 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár |
Iskolái | |
Halál oka | gyomorrák |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1B-23-4)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Haar Alfréd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Haar Alfréd (Budapest, 1885. október 11.[2] – Szeged, 1933. március 16.)[3] magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Apja Haar Ignác borkereskedő, földbirtokos, anyja Fuchs Emma (1853–1900) volt.[4] A fasori evangélikus gimnáziumba járt (ahol egyébként Rátz László volt a matematikatanára), 1903-ban érettségizett; 1904-ben a budapesti egyetemen matematikai és természettudományos előadásokat kezdett hallgatni, majd 1905-ben beiratkozott a göttingai egyetemre. Professzorai között volt Eötvös Loránd, Kürschák, Carathéodory, Hilbert, Klein és Zermelo, és még sok más kiváló és híres tudós.[5]
A középiskolában a Középiskolai Matematikai Lapok munkatársa lett. Matematikai tehetsége erősen megmutatkozott: 1903 őszén megnyerte az Eötvös Loránd matematikaversenyt, mégis a Műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója lett. 1904-ben azonban – ahogy önéletrajzában is írta – már a budapesti, egy év múlva pedig a göttingai egyetemen tanult tovább. 1909 júniusában Hilbert keze alatt doktorált (49 oldalas doktori dolgozatában a Sturm-Liouville-féle és a gömbfüggvényekből álló függvényrendszereket vizsgálja, és felfedezi a függvényanalízisben azóta is széles körben használt Haar-féle ortogonális függvényrendszereket), és még az évben az egyetem magántanárává habilitálják.
1912-ben Farkas Gyula Riesz Frigyest és őt meghívja a kolozsvári egyetem tanárának, és Haar elfogadja az invitálást. 1912. április 6-ától kezdve az elemi mennyiségtan nyilvános rendkívüli tanára, 1917. szeptember 10-étől pedig nyilvános rendes tanára. Kiváló előadónak tartják, az előadásokhoz írt saját kezű jegyzetei közül nem egy könyvalakban is megjelent később.
A trianoni tragédia miatt az egyetemnek el kellett költöznie Kolozsvárról, 1921-től kezdve működése Szegeden folytatódott. Itt Riesz Frigyessel Haar megalapította a szegedi egyetem matematikai központját, és a színvonalas tudományos munka mellett oktatás- és tudományszervezési feladatokban is részt vett.
1922-ben munkatársaival együtt létrehozta az első külföldön is jelentős magyar matematikai folyóiratot, Acta Stientiarum Mathematicarum címmel.
A munkában egy meglehetős gyorsasággal kibontakozó betegség, a gyomorrák állította meg. 1933. március 16-án este elhunyt.
A matematikai analízissel és a topologikus csoportok elméletével foglalkozott. Eredményeket ért el az ortogonális függvénysorok és szinguláris integrálok, az analitikus függvények, a parciális differenciálegyenletek, a halmazelmélet, a függvényapproximáció, és a variációszámítás terén.
Nevét több matematikai fogalom viseli, például a Haar-mérték.
Egy 1997-ben felfedezett kisbolygót a tiszteletére (24907) Alfredhaarnak neveztek el.