Haematopinus suis

Haematopinus suis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Tetvek (Phthiraptera)
Alrend: Szívótetvek (Anoplura)
Család: Haematopinidae
Nem: Haematopinus
Leach, 1815
Faj: H. suis
Tudományos név
Haematopinus suis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Pediculus suis Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haematopinus suis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haematopinus suis témájú kategóriát.

A Haematopinus suis a rovarok (Insecta) osztályának a tetvek (Phthiraptera) rendjébe, ezen belül a Haematopinidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Haematopinus suis világszerte előfordul, azaz kozmopolita élőlény.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az állat testhossza 5-6 milliméter.

Életmódja

[szerkesztés]

Amint a fajneve is mutatja, azaz a suis, ez a tetűfaj a disznóféléken, főleg a házi sertésen élősködik. Amellett, hogy a sertés vérét szívja, számos betegséget is okozhat; továbbá a csípéshelye viszket és az állat a vakarózással megfertőződhet. Ennek a tetűnek az élettartama, csak egy hónap.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstény az ivarképes korának minden napján lerak néhány petét; ezeket a disznók szőrére ragasztja. A kikeléshez, körülbelül 2-3 hét kell, hogy elteljen.

Források

[szerkesztés]
  • A Pocket Guide to Insects by Patrick Hook. Bath. Parragon. 2009. ISBN 978-1-4075-8746-2
  • Wooton-Saadi, , Towell-Vail, Williams, Gaafar. 1987. Incidence of Sarcoptes scabiei and Haematopinus suis on swine in Indiana. Journal of Economic Entomology, 80 (5): 1031-1034
  • Roberts, L., J. Janovy. 1996. Foundations on Parasitology Sixth Edition. Boston: McGraw-Hill Higher Education.
  • Smith, , Nettles, Davidson, Gerrish. 1982. Parasitism among wild swine in the southeastern United States. Journal of the American Veterinary Medical Association, 181(11): 1281-1284.