Hagymatönkű tuskógomba

Hagymatönkű tuskógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Physalacriaceae
Nemzetség: Armillaria
Tudományos név
Armillaria cepistipes
Velen. (1920)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymatönkű tuskógomba témájú médiaállományokat és Hagymatönkű tuskógomba témájú kategóriát.

A hagymatönkű tuskógomba (Armillaria cepistipes) a Physalacriaceae családba tartozó, az északi félteke mérsékelt övi zónájában megtalálhatós, korhadó faanyagon növő, nyersen mérgező gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hagymatönkű tuskógomba kalapja 2-13 cm széles, domború vagy púpos. Színe cserszínű vagy okkersárga, felületét ritkásan szálas pikkelyek fedik.

Húsa vastag, fehér. Szaga dohos, szappanszerű, íze fanyar, szappanos.

Viszonylag ritkán álló lemezei tönkhöz nőttek. Színük világossárga vagy halvány cserszínű.

Tönkje erős, hosszában szálas. Töve megvastagodott, színe fehéres vagy világosbarna. Gallérja vastag, lecsüngő, fehér vagy halványszürke.

Spórapora fehér. Spórája ellipszis alakú, mérete 8-10 x 5-7 μm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A gumós tuskógombával vagy a gyűrűs tuskógombával lehet összetéveszteni.

A hagymatönkű tuskógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
nyersen mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

galléros

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj.

Lombos vagy fenyőerdőkben, parkokban, kertekben található meg, ahol a korhadó fatörzseken él. Ősszel terem.

Nyersen mérgező, legalább 20 percig kell főzni és a vizét leönteni róla. Így is lehetnek, akik érzékenyek rá, és allergiaszerű reakciót, gyomorpanaszokat, hasmenést okozhat. Az idősebb vagy dércsípte példányok erősebb reakciót váltanak ki.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]