Halasy Gyula

Nem tévesztendő össze a következővel: Halasi Gyula.

Halasy Gyula
Született	1891. július 19. Kisvárda
Elhunyt	1970. december 20. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	sportlövő sportoló
Sírhelye	Farkasréti temető (N-1377. fülke)[1][2]
Sportlövőpályafutása
Versenyszám	Koronglövészet
Klub	Magyar Galamblövő Egyesület
A Wikimédia Commons tartalmaz Halasy Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Sportlövészet Olimpiai játékok arany 1924, Párizs agyaggalamb-lövészet Világbajnokság arany 1932, Párizs élőgalamb csapat bronz 1932, Párizs élőgalamb arany 1936, Berlin agyaggalamb csapat ezüst 1936, Berlin agyaggalamb Magyar bajnokság bronz 1923 élőgalamb ezüst 1924 agyaggalamb ezüst 1925 agyaggalamb arany 1936 agyaggalamb ezüst 1938 agyaggalamb

Halasy Gyula (Kisvárda, 1891. július 19. – Budapest, 1970. december 20.)^[3] olimpiai bajnok magyar sportlövő, edző, szakíró.

Sportpályafutása

Halasy István és Szöllősy Irén fiaként született. Bécsben szerzett jogi doktorátust és kereskedelmi diplomát. Az első világháború alatt frontkatonaként szolgált, egy közelében felrobbant gránát hatására nyolc hónapra megnémult. Sportolóként – korabeli szokásoknak megfelelően – több sportágban is tevékenykedett (vívás, lovaglás, műkorcsolyázás).

Az 1920-as évek elején ismerkedett meg az agyaggalamb-lövészettel, a Magyar Galamblövő Egyesület versenyzője lett. Első nagy nemzetközi versenyén, az 1924-es párizsi olimpiai játékok agyaggalamb-lövész versenyén szétlövésben nyert aranyérmet a finn versenyző ellen, ezzel a nyári olimpiai játékok történetében ő nyerte a tizenkettedik magyar aranyérmet és az első magyar sportlövő olimpiai aranyérmet. Később Krúdy Gyula így jellemezte Halasyt: Ő a legnyugodtabb magyar ember. Ugyanezen az olimpián a csapattal a hatodik helyet szerezte meg.

Pályafutása során 1932-ben élőgalamb-lövészetben, 1936-ban pedig agyaggalamb-lövészetben nyert csapat világbajnokságot. Egyéniben ugyanezeken a világbajnokságokon második (agyaggalamb), ill. harmadik (élőgalamb) helyet szerzett. 1937-ben vb 4. volt. 1936-ban kétszeres Európa-bajnok volt (egyéni és csapat). 70 éves koráig versenyzett.

Visszavonulása után

Aktív pályafutásának befejezése után csapatának edzőjeként tevékenykedett. A sportlövészet elméletével is tudományos alapossággal foglalkozott, számos szakcikke jelent meg a témakörben. Az 1950-es évektől haláláig a magyar sportlövő-válogatott szaktanácsadójaként tevékenykedett, majd a sporthivatal szakfelügyelője volt. Özvegyének halála után a családja a Magyar Olimpiai Bizottságnak adományozta az olimpiai aranyérmet és a hozzá tartozó diplomát.

Díjai, elismerései

• Harmadik osztályú Vaskorona-rend a hadi díszítménnyel és a kardokkal
• Harmadik osztályú Katonai Érdemkereszt a hadi díszítménnyel és a kardokkal
• Katonai Érdemkereszt szalagján a kardokkal
• Ezüst Katonai Érdemérem
• Bronz Katonai Érdemérem
• Károly-csapatkereszt

Emlékezete

• Halasy Gyula emlékverseny
• Halasy Gyula utca Kisvárdán

Jegyzetek

1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
3. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 2800/1970. folyószáma alatt.

Források

• Adatlap a MOB honlapján
• Halasy a Magyar életrajzi lexikonban
• agyaggalambloveszet.hu^{[halott link]}

• Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap