Halmay Zoltán

Halmay Zoltán
Személyes adatok
Születési dátum	1881. június 18.
Születési hely	Magasfalu, Magyarország
Halálozási dátum	1956. május 20. (74 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Versenyzői adatok
Versenyszám	gyors
Klub	Magyar UE (1896–) MTK (1904–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmay Zoltán témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok ezüst 1900, Párizs 200 m gyors ezüst 1900, Párizs 4000 m gyors bronz 1900, Párizs 1000 m gyors arany 1904, St. Louis 50 yard gyors arany 1904, St. Louis 100 yard gyors ezüst 1908, London 100 m gyors ezüst 1908, London 4 × 200 m gyors Nem hivatalos (pánhellén) olimpia arany 1906, Athén 4 × 250 m gyors ezüst 1906, Athén 100 m gyors Magyar bajnokság arany 1905 440 yard gyors ezüst 1905 220 yard gyors arany 1906 100 yard gyors arany 1906 220 yard gyors arany 1907 100 yard gyors arany 1907 220 yard gyors arany 1907 440 yard gyors

Halmay Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-4. Kisfaludi Strobl Zsigmond domborműve.

Halmay Zoltán erdőtelki (A Pozsony megyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, 1881. június 18. – Budapest, 1956. május 20.) kétszeres olimpiai bajnok magyar úszó.

Sportpályafutása

A család egy ideig Egyházszegen élt. 1891-ben költöztek Budapestre a Pipa utcába. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni. 1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) versenyzője volt. Egy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok. Nemzetközi szintű eredményeit úszásban érte el. Az úszás mellett futballozott, vízilabdázott, atletizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza. A Hajós Alfréd révén ismertté vált és „magyar tempó” néven emlegetett úszóstílus, a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszás, legeredményesebb képviselője volt.^[1]

Az 1904-es olimpiára két magyar úszó indulását (Halmay és Kiss Géza) engedélyezték. De később, a Kiss utazására szánt pénzből egy kísérő költségeit fedezték volna. A sportolók egyesületüktől, a MUE-tól várták, hogy lépjenek fel a döntés ellen. Ez nem történt meg, így Halmay és Kiss az MTK-ba igazoltak, melynek vezetője Brüll Alfréd fedezte Kiss olimpiai szereplését.

Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

1908-ban az olimpián a magyar úszócsapat vezetője, edzője és versenyzője is volt. Itt két ezüstérmet szerzett.

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett. Még aktív úszóként 1908-tól 1910-ig, majd később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt.^[2]

A naganói olimpiára és a későbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A NOB állásfoglalása szerint a versenyzők magyar színekben, Magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket.^[3]

Sporteredményei

• kétszeres olimpiai bajnok (1904: 50 yard gyors, 100 yard gyors)
• négyszeres olimpiai 2. helyezett (1900: 200 m gyors, 4000 m gyors; 1908: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó)
• egyszeres olimpiai 3. helyezett (1900: 1000 m gyors)
• az 1906-os nem hivatalos (pánhellén) olimpián bajnok (4 × 250 m gyorsváltó) és 2. helyezett (100 m gyors)
• tizenötszörös magyar bajnok:
  • 1 mérföld: 1897, 1899
  • 100 yard: 1899, 1901, 1902, 1903, 1904, 1906, 1907
  • 440 yard: 1905, 1907
  • 220 yard: 1906, 1907, 1908
  • 110 yard: 1908

Rekordjai

100 m gyors

• 1:09,4 (1904. október 29., Bécs) országos csúcs (33 m)
• 1:07,4 (1904. december 3., Bécs) országos csúcs (33 m)
• 1:05,8 (1905. december 3., Bécs) világcsúcs (33 m)

200 m gyors

• 2:41,0 (1904. november 27., Bécs) országos csúcs (33 m)
• 2:35,2 (1907. november 15., Bécs) országos csúcs (33 m)
• 2:26,4 (1908. június 28., Budapest) országos csúcs (35 m)

220 yard gyors

• 2:26,8 (1908. június 28., Budapest) világcsúcs

Magánélete

A Belvárosi Reáliskola tanulója volt. 1910-től újságírással (Versenylap) foglalkozott. Később a Dohányjövedék központ tisztviselője majd igazgatója volt. 1937-ben a Hungária Gumitextilgyár igazgatója lett. Utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett. Az amerikai úszószövetségtől és korábbi ellenfelétől, Charles Danielstől kapott gyógyszereket betegségére.

Díjai, elismerései

• Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1968)
• A Magyar Úszó Hírességek Csarnokának tagja (2022)^[4]

Emlékezete

1996-ban Szombathelyen alakult meg a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület. Az ő kezdeményezésükre szülőhelyén háromnyelvű emléktáblát állítottak Halmay emlékére. 2000-ben Hódmezővásárhelyen iskolát neveztek el Halmayról, de későbbi iskolaegyesítések után nevét elhagyták az intézet nevéből. Az iskolában 2000-ben egy Halmayt ábrázoló domborművet avattak fel.

Jegyzetek

1. A magyar tempó legeredményesebb képviselője. Halmay Zoltán élete.. (Hozzáférés: 2021. augusztus 14.)
2. Szabó Gábor. „Az úszófenomén Halmay Zoltán süvítő bombákat oldott ki bal lábbal”, Nemzeti Sport (Hozzáférés: 2021. június 18.) 
3. Magyar olimpiai aranyakat követel magának Szlovákia. sportgeza.hu, 2003. június 11. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
4. Úszás: újabb négy tagot választottak be a Hírességek Csarnokába. www.nemzetisport.hu (2022. november 25.) (Hozzáférés: 2022. december 1.)

Források

• Halmay Zoltán profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 78. o. ISBN 963-547-414-8  
• Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
• Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 9632534506
• Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526X
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 112-113. o. (2008). ISBN 9789630659949 
• (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.) 

További információk

• Életrajz a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület honlapján
• Halmay Zoltán profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
• Halmay Zoltán az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján (angolul)
• Halmay Zoltán arcképe
• www.halmay.hu
• Adatok

• Olimpiaportál
• Labdarúgásportál