Hanaoka Szeisú

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Hanaoka Szeisú
Hanaoka Szeisú, 19. századi orvos
Hanaoka Szeisú, 19. századi orvos
Született1760.október 23.[1]
Hirajama, Vakajama prefektúra,  Japán
Elhunyt1835. november 21. (75 évesen)
Japán
Állampolgárságajapán
Nemzetiségejapán
Foglalkozásaorvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanaoka Szeisú témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hanaoka Szeisú (華岡青洲, Hepburn: Hanaoka Seishū; Hirajama, Vakajama prefektúra, 1760. október 23. – 1835. november 21.) Edo-kori japán orvos volt, aki ismerte a kínai gyógyfüveket, illetve kitanulta a nyugati orvosi technikákat egy orvosi könyvön, a rangakun keresztül, melybe holland és más, nyugati módszereket jegyeztek fel. Ő volt az első orvos a világon, aki általános érzéstelenítést alkalmazott a betegein.

Története

[szerkesztés]

Kiotóban tanult orvoslást, majd Vakajama prefektúrában helyezkedett el, közel Oszakához. Tanulmányai során a hagyományos japán orvoslást, illetve az európai orvoslást is megismerte. Mivel ebben az időszakban zárt volt az ország a Tokugava-sógunátus által, Hanaoka és a többi orvos korlátozott mennyiségben juthatott hozzá a nyugati orvosi könyvekhez.

Hanaoka népszerű volt technikája miatt melyben keverte a holland és a japán elemeket, valamint ő mutatta be és terjesztette el a modern műtéti technikákat Japánban.[2] Sikeresen végzett hólyagkő, vízsérv és végbélsipoly műtéteket, volt hogy plasztikai műtéteket is vállalt. Ő volt a világon az első orvos aki általános érzéstelenítést alkalmazott betegen, illetve ő volt az aki abban az időben képes volt mellrákot és szájrákot műteni, üszkös csontot eltávolítani és végtagokat amputálni.[2]

Hua Tuo és a mafeiszan

[szerkesztés]
Hua Tuo, i.sz. 200 körül

Hua Tuo (華佗; i.sz. 140-208 körül) kínai orvos volt a 2. századi Kínában. A Hou Han su és a Három királyság története szerint Hua Tuo általános érzéstelenítést használt betegein beavatkozásai alatt egy általa kifejlesztett formulával, melyben bort és bizonyos gyógynövények kivonatait keverte össze. A kivonatot mafeiszannak nevezte el, a ma (麻, jelentése kannabisz, kender), fei (沸, jelentése forralni) és a szan (散, jelentése feltörni, por alapú gyógyszer) szavakból.[3] Források alapján ezt a keveréket használta számos, fontos műtétjéhez, úgy mint üszkös belső szervek eltávolítása.[3][4][5] Műtét előtt a beteggel megitatta a keveréket amely egyfajta ájultságot, öntudatlanságot illetve bénultságot okozott.[3]

A keverék pontos tartalmát nem ismerjük, mivel halála előtt elégette az ezt tartalmazó kéziratot minden más, tudását tartalmazó kéziratával együtt.[6] A por összetétele sem a Három királyság történetében, sem a Hou Han su-ban nincs említve, tekintve, hogy a konfuciánus Kínában a műtétet, mint gyógyítást testcsonkításként kezelték. Emiatt Hua Tuo halála után senki más nem végzett műtétet az ősi Kínában.[3]

Sinológusok és tudósok máig próbálják kitalálni a por összetevőit, úgy gondolják a keverék a következő összetevőkből állhatott:[3][6][7][8]

Egyesek úgy gondolják, a keverék hasist[4] vagy ópiumot[9] is tartalmazott. Victor H. Mair szerint maga a mafei a morfium szó átirata.[10] Néhány szerző véleménye alapján Hua Tuo akupunktúrát használt fájdalomcsillapításra, a keveréknek pedig vagy nincs köze hozzá, vagy csupán kiegészítőként alkalmazta műtétei során.[11] Több orvos megpróbálta elkészíteni a gyógyfüvekből álló port, de egyszer sem jártak sikerrel, a szer hatástalan volt.[10][12]

Cúszenszan létrejötte

[szerkesztés]

Miután Hanaoka tudomást szerzett a keverék létezéséről, egy kérés alapján hozzálátott egy olyan formula elkészítéséhez, mely a mafeisanhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.[13] A kutatásban önkéntesen részt vett az orvos felesége is, azonban a mellékhatások következtében elvesztette látását. Több év kutatás és kísérletezés után létrehozott egy keveréket, melyet cúszenszánnak (Hepburn: tsūsensan; vagy más néven mafucu-szan; Hepburn: Mafutsu-san) nevezett el. Ez is, mint a Hua Tuo által készített por, különböző gyógynövények keverékét tartalmazta, melyek a következők:[14][15][16]

  • 8 rész Csattanó maszlag
  • 2 rész Angyalgyökér
  • 2 rész Sisakvirág
  • 2 rész Japán kontyvirág
  • 2 rész Kínai medvegyökér
  • 2 rész Kínai angyalgyökér
  • 2 rész Kobraliliom

Vélhetően a keveréket pasztává őrölte, vízben felforralta, majd italként adta be a betegeinek. 2-4 óra után a betegek nem éreztek fájdalmat, majd öntudatlanságba kerültek. A szer mennyiségétől függően 6-24 órán keresztül voltak ájult állapotban. A cúszenszan aktív összetevői a szkopolamin, hioszciamin, atropin, akontin és az angelikotoxin. Megfelelő mennyiség bevitele után általános érzéstelenítést és a vázizomzat bénulását okozza.[16]

Sútei Nakagava(Hepburn: Shutei Nakagawa; 1773 – 1850), Hanaoka közeli barátja 1796-ban írt egy értekezést Majaku-ko (jelentése: narkotikus por; Hepburn: Mayaku-ko) címmel. Habár az eredeti irat 1867-ben egy tűzvészben megsemmisült, Hanaoka érzéstelenítés területén elért kutatásairól és eredményeiről számolt be.[17]

A cúszenszan mint érzéstelenítő

[szerkesztés]

A szert tökéletesítése után Hanaoka egyből elkezdte használni betegein. Kan Aija (藍屋勘; Hepburn: Kan Aiya), egy 60 éves asszony az utolsó élő ember volt családjából, mivel mindenkivel mellrák végzett. 1804. október 13-án az orvos részleges masztektómiát hajtott végre az asszonyon a cúszenszan segítségével. Ez a műtét tekinthető az egyik első beavatkozásnak, melynél általános érzéstelenítést alkalmaztak.[13][15][18][19] Közel negyven év kellett ahhoz, hogy Crawford Long, georgiai orvos is használjon érzéstelenítőt.[20]

Hanaoka sikere hamarosan ismert lett, egész Japánból érkeztek betegek hozzá. 1835-ös halála előtt több, mint 150 mellrák műtétet hajtott végre.[13][19][21][22] Ezen kívül rengeteg embert tanított és sebészeti eszközöket is készített. Sebészeti technikája Hanaoka-módszerként terjedt el.[13]

Orvosi feljegyzések

[szerkesztés]

Fontos megjegyezni, ezek nem nyomtatott könyvek, hanem japán szokásokhoz híven kézzel írt iratok. Diákjai szintén írtak róla szövegeket, később az orvos saját publikációit saját felhasználásra lemásolták.[2]

  • 1805: Nyuigan csiken-roku (Nyuigan chiken-roku): egykötetes irat, melyben első melldaganat műtéséről ír
  • 1805: Nyugan szaidzsó sudzsucu-zu (Nyugan saijo shujutsu-zu): ugyanaz a funkciója, mint az első könyvének
  • 1809: Nyuigan zufu (Nyuigan zufu): képekkel illusztrált tekercs, mely mellrákot is tartalmazott
  • 1820: Geka tekijió (Geka tekiyio): egykötetes szöveg
  • 1838: Hanaoka-ke csiken zumaki (Hanaoka-ke chiken zumaki): képes tekercs, mely 86 különböző esetet illusztrált, beleértve fibrómák sebészeti kivágását valamint a nemi szervek elefantiázisát
  • Dátum ismeretlen: Hanaoka-si csidzsicu zusiki (Hanaoka-shi chijitsu zushiki): képeskönyv, amely fitymaszűkület, ízületi gyulladás, elhalás, hátsó orrnyílás veleszületett elzáródása, illetve aranyér felismerését és kezelését mutatja be
  • Dátum ismeretlen: Szeisúidan (Seishuiidan): leírás Hanaoka orvosi és műtéti tapasztalatairól
  • Dátum ismeretlen: Joka hoszen (Yoka hosen); Joka sinso (Yoka shinsho): egykötetes, műtétről szóló könyvek
  • Dátum ismeretlen: Joka szagen (Yoka sagen): kétkötetes, műtétről szóló könyv

Hanaoka orvosi tanításai további nyolc könyvben is fennmaradtak, keletkezési dátumaik illetve szerzőik ismeretlenek:

  • Soka sinso (Shoka shinsho)
  • Soka szagen (Shoka sagen)
  • Kinszo jodzsucu (Kinso yojutsu)
  • Kinszo kudzsu (Kinso kuju)
  • Geka csakujo (Geka chakuyo)
  • Csoszo benmej (Choso benmei)
  • Nyuiganben (Nyuiganben)
  • Koho benran (Koho benran)

Halála után

[szerkesztés]

Habár Hanaoka diákjai sokat tanultak tőle, ez nem volt hatással az általános érzéstelenítés elterjedésére a világon. A Tokugava-sógunátus 1854-ig megtiltotta, hogy publikálják eredményeit, csupán a tilalom feloldása után volt erre lehetőség. Ekkorra azonban már elterjedtek más módszerek, melyeket amerikai és európai tudósok, valamint orvosok fejlesztettek ki. A Japán Aneszteziológusok Társasága(Japan Society of Anesthesiologists) Hanaoka tiszteletére a csattanó maszlagot tervezte bele a logójába.

Hanaoka házát, mely szülőfalujában Naga-cso-ban(Kinokava, Vakajama) található, máig fenntartják mint kiállítási terület. Számos kiállítás megtalálható mind japán, mind angol nyelven. A ház szomszédságában egy ápolói főiskola található, emellett rengeteg orvos, nővér és ápoló teszi tiszteletét Hanaoka Szeisú munkássága előtt.

Médiában

[szerkesztés]

Arijosi Szavako (有吉 佐和子; Hepburn: Ariyoshi Sawako) japán írónő A Doktor Felesége (angol: The Doctor’s Wife, japán: 華岡青洲の妻) címmel írt regényt Hanaoka életéről, melybe kitalált konfliktust is beleszőtt a doktor anyjával és feleségével. A regényt Maszumura Jaszuzo (増村 保造; Hepburn: Masumura Yasuzo) rendezésével 1967-ben megfilmesítették Szeisú Hanaoka Felesége (華岡青洲の妻; Hepburn: Hanaoka Seishu no tsuma) címmel.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Izuo, Masaru (2004. november 1.). „Medical history: Seishu hanaoka and his success in breast cancer surgery under general anesthesia two hundred years ago” (angol nyelven). Breast Cancer 11 (4), 319–324. o. DOI:10.1007/BF02968037. ISSN 1340-6868. 
  2. ↑ a b c Mestler GE (1956). „A galaxy of old Japanese medical books with miscellaneous notes on early medicine in Japan. Part III.: urology, syphilology and dermatology; surgery and pathology”. Bull Med Libr Assoc 44 (2), 125–59. o. PMID 13304528. PMC 199999. 
  3. ↑ a b c d e Chu NS (2004). „Legendary Hwa Tuo's surgery under general anesthesia in the second century China” (chinese nyelven). Acta Neurol Taiwan 13 (4), 211–6. o. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1028-768X. PMID 15666698. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  4. ↑ a b Giles HA. A Chinese Biographical Dictionary. London: Bernard Quaritch, 323–4, 762–3. o. (1898). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 14. „If a disease seemed beyond the reach of needles and cautery, he operated, giving his patients a dose of hashish which rendered them unconscious.” 
  5. ↑ Giles L (transl.).szerk.: Cranmer-Byng JL: A Gallery of Chinese immortals: selected biographies, translated from Chinese sources by Lionel Giles (Wisdom of the East series), 1, London: John Murray (1948). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 14. „The well-attested fact that Hua T'o made use of an anaesthetic for surgical operations over 1,600 years before Sir James Simpson certainly places him to our eyes on a pinnacle of fame....” 
  6. ↑ a b Chen J (2008). „A Brief Biography of Hua Tuo”. Acupuncture Today 9 (8). ISSN 1526-7784. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  7. ↑ szerk.: Ping C: Well-known medical scientists: Hua Tuo, History and Development of Traditional Chinese Medicine. Beijing: Science Press, 88–93. o. (1999). ISBN 7-03-006567-0. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13. 
  8. ↑ Fu LK (2002). „Hua Tuo, the Chinese god of surgery”. J Med Biogr 10 (3), 160–6. o. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/096777200201000310. PMID 12114950. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  9. ↑ Huang Ti Nei Ching Su Wen: The Yellow Emperor's Classic of Internal Medicine, Translated by Ilza Veith, Berkeley, Los Angeles: University of California Press (1972). ISBN 0-520-02158-4 
  10. ↑ a b Ch'en S.szerk.: Mair VH: The Biography of Hua-t'o from the History of the Three Kingdoms, The shorter Columbia anthology of traditional Chinese literature. New York: Columbia University Press, 441–9. o. (2000). ISBN 0-231-11998-4. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13. 
  11. ↑ Acupuncture and major surgery, Celestial lancets: a history and rationale of acupuncture and moxa. London: RoutledgeCurzon, 218–30. o. (2002). ISBN 0-7007-1458-8. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13. 
  12. ↑ Wai FK (2004). „On Hua Tuo's Position in the History of Chinese Medicine”. The American Journal of Chinese Medicine 32 (2), 313–20. o. DOI:10.1142/S0192415X04001965. PMID 15315268. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  13. ↑ a b c d Izuo M (2004). „Medical history: Seishū Hanaoka and his success in breast cancer surgery under general anesthesia two hundred years ago”. Breast Cancer 11 (4), 319–24. o. DOI:10.1007/BF02968037. PMID 15604985. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) [halott link]
  14. ↑ Ogata T (1973). „Seishu Hanaoka and his anaesthesiology and surgery”. Anaesthesia 28 (6), 645–52. o. DOI:10.1111/j.1365-2044.1973.tb00549.x. PMID 4586362. 
  15. ↑ a b Hyodo M. Doctor S. Hanaoka, the world's-first success in providing general anesthesia, The Pain Clinic IV: proceedings of the fourth international symposium. Utrecht, Netherlands: VSP, 3–12. o. (1992). ISBN 90-6764-147-2. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13. 
  16. ↑ a b van D. JH: Chosen-asagao and the recipe for Hanaoka’s anesthetic 'tsusensan'. BLTC Research, 2010. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  17. ↑ Matsuki A (1999). „A bibliographical study on Shutei Nakagawa's "Mayaku-ko" (a collection of anesthetics and analgesics)--a comparism of four manuscripts” (japanese nyelven). Nihon Ishigaku Zasshi (Journal of the Japanese Society for Medical History) 45 (4), 585–99. o. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0549-3323. PMID 11624281. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  18. ↑ Perrin, N. Giving up the gun: Japan's reversion to the sword, 1543-1879. Boston: David R. Godine, 86. o. (1979). ISBN 0-87923-773-2. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13. 
  19. ↑ a b Matsuki A (2000). „New studies on the history of anesthesiology--a new study on Seishū Hanaoka's "Nyugan Ckiken Roku" (a surgical experience with breast cancer)”. Masui: the Japanese Journal of Anesthesiology 49 (9), 1038–43. o. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0021-4892. PMID 11025965. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  20. ↑ Long CW (1849). „An account of the first use of Sulphuric Ether by Inhalation as an Anaesthetic in Surgical Operations”. Southern Medical and Surgical Journal 5, 705–13. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 
  21. ↑ Tominaga T (1994). „Presidential address: Newly established Japanese breast cancer society and the future”. Breast Cancer 1 (2), 69–78. o. DOI:10.1007/BF02967035. PMID 11091513. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) [halott link]
  22. ↑ Matsuki A (2002). „A Study on Seishu Hanaoka's Nyugan Seimei Roku (Scroll of Diseases): A Name List of Breast Cancer Patients” (japanese nyelven). Nihon Ishigaku Zasshi (Journal of the Japanese Society for Medical History) 48 (1), 53–65. o. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0549-3323. PMID 12152628. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanaoka Seishū című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.