Hans Canon | |
Született | 1829. március 15. Bécs |
Meghalt | 1885. szeptember 12. (56 évesen) Bécs |
Sírhely | matzleinsdorfi evangélikus temető |
Stílusa | historizmus |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Mestere(i) | Ferdinand Georg Waldmüller Carl Rahl |
Aki hatott rá | Peter Paul Rubens, Tiziano Vecellio, Anthony Van Dyck |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Canon témájú médiaállományokat. |
Hans Canon (eredeti neve Johann Strašiřipka) (Bécs, 1829. március 15. – Bécs, 1885. szeptember 12.) osztrák festő.
Ismeretessé vált 1858-ban kiállított nagy festményével, amely halászleányt ábrázolt. Olaszországban, Franciaországban, Angliában és Keleten tett tanulmányútja után 1860 és 1869 között Karlsruhéban élt, majd Stuttgartban és Bécsben tartózkodott. Történelmi és életképei, valamint dekoratív festményei közül a legjelentősebbek: Cromwell I. Károly holtteste előtt, falfestmények a karlsruhei nagyhercegi vívóteremben, Afrikai oroszlánvadászat, Flamingóvadászat, A fegyverkereskedő, Földi boldogság, A modern Diogenés, Halvásár, A bajadér. Igazi jelentősége azonban arcképeiben rejlik, amelyeken nem annyira eredetiség, mint inkább Rubens, van Dyck és Tizián szorgalmas tanulmányozása és utánzása, előkelő felfogás és rendkívüli technikai ügyesség látszik meg. Az osztrák arisztokrácia kedvelt festője volt.
Tanítványai között volt Koppay József Árpád Ausztriában élő és alkotó magyar festő is.