Harc

Harc
Harangláb a Kölesdi és a Széchenyi u. sarkán
Harangláb a Kölesdi és a Széchenyi u. sarkán
Harc címere
Harc címere		 Harc zászlaja
Harc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Gábor (független)[1]
Irányítószám7172
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség760 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 07″, k. h. 18° 37′ 18″46.401839°N 18.621561°E
Harc (Tolna vármegye)
Harc
Harc
Pozíció Tolna vármegye térképén
Harc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A szó további jelentéseit keresd a Wikiszótárban.

Harc község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. Területén áthalad a 65-ös főút, amelyből itt ágazik ki Simontornya felé a 6317-es út. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a 18-19. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.

Története

[szerkesztés]

A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel. A török időkben elnéptelenedett. Lakói a Kapos folyó mocsaras vidékeire menekültek. A török megszállás után csak színmagyarok költöztek a faluba. 1725-ben a falut a Völgységi járáshoz csatolták. 1749-ben kápolna épült a faluban Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.

1929-ben 962-en lakták a falut. 1944. november 30-án szállták meg az orosz csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot. Mivel viszonylag közel van Szekszárdhoz, együtt fejlődött a várossal. Könyvtár, ÁFÉSZ-üzlet és művelődési ház épült benne. 1951-ben megalakult az első téesz Új Élet Termelőszövetkezet néven. Az 1980-as években postahivatalt kapott és az ivóvízhálózat is kiépült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth János (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Horváth János (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth János (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy János (független)[6]
  • 2006–2010: Bóni Zoltán (független)[7]
  • 2010–2011: Bóni Zoltán (független)[8]
  • 2011–2014: Siposné Csajbók Gabriella (független)[9]
  • 2014–2019: Tóth Gábor (független)[10]
  • 2019–2024: Tóth Gábor (független)[11]
  • 2024– : Tóth Gábor (független)[1]

A településen 2011. szeptember 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[9]

A 2011-ben időközi választáson megválasztott Siposné Csajbók Gabriella nem töltötte ki a rá eső teljes önkormányzati ciklust: még annak vége előtt, 2014 áprilisában lemondott posztjáról, közelgő örömteli családi eseményekre hivatkozva. A választási évekre eső önkormányzati lemondásokat érintő, speciális jogszabályok miatt azonban időszaki polgármester-választást abban az évben már nem lehetett kiírni, a polgármesteri teendőket így az az év őszi választásokig Tóth Gábor alpolgármesternek kellett ellátnia.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
898
879
879
821
788
769
760
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,7% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 4,6%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 3,6% református, 1,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom – 1824-ben épült, klasszicista stílusú templom

Eseménynaptár

[szerkesztés]
  • Februárban: Iskolások, óvodások farsangi bálja
  • Május 1.: Majális – Helyszíne: Sportpálya
  • Szeptemberben: Szüreti bál
  • Szeptember utolsó vasárnapja: Szent Mihály-napi búcsú – Helyszíne: Vörösmarty tér
  • Novemberben: Erzsébet-Katalin bál

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  9. ↑ a b Harc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  10. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  11. ↑ Harc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
  12. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. ↑ B. K.: Lemondott a polgármester, de nem lesz időközi választás. Teol.hu, 2014. április 18. [2020. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  14. ↑ Harc Helységnévtár
  15. ↑ Harc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]