Hargelsberg | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4483 | ||
Körzethívószám | 07225 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1371 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 324 m | ||
Terület | 17,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Hargelsberg weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hargelsberg témájú médiaállományokat. | |||
Hargelsberg osztrák község Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 1401 lakosa volt.
Hargelsberg a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Enns és Traun folyók közötti hátságon, a Thaller Bach és a Stallbach patakok mentén. Területének 7,9%-a erdő, 84,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 településrészt, illetve falut egyesít: Angersberg (79 lakos 2020-ban), Firsching (455), Franzberg (19), Hargelsberg (482), Hart (36), Hausmanning (49), Penking (65), Pirchhorn (15), Sieding (114) és Thann (87).
A környező önkormányzatok: nyugatra Hofkirchen im Traunkreis, északnyugatra Sankt Florian, északkeletre Enns, keletre Kronstorf, délre Dietach, délnyugatra Wolfern.
Hargelsberget 1244-ben említik először "Haedegersperge" formában. Neve a Haduger személynévből származik..
Térsége eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott, a 12. században került át az Osztrák Hercegséghez.
A napóleoni háborúk során a községet több alkalommal megszállták.
A köztársaság 01918-as megalakulása után Hargelsberg Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került.
A hargelsbergi önkormányzat területén 2020 januárjában 1401 fő élt. A lakosságszám 1971 óta dinamikusan növekszik, közel kétszeresése duzzadt. 2018-ban a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 88,3%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 7,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben.
A népesség változása:
2016 | 1 341
|
2018 | 1 371
|