Hegyi állaspók | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Tetragnatha montana (Simon, 1874) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hegyi állaspók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi állaspók témájú kategóriát. |
A hegyi állaspók (Tetragnatha montana) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és az állaspókok (Tetragnathidae) családjába tartozó faj.
A hegyi állaspók mindenütt gyakori.
A hegyi állaspók teste keskeny, lábai megnyúltak. Csáprágói nagyok, belül két sorban álló hosszú, hegyes tüskékkel. A test hosszúsága elérheti a 10 millimétert. Felső oldalán ezüstösen vagy aranyosan fénylő, sötétebb, levél alakú rajzolat látható. A sternum (a mellpajzs a lábak között) egyszínű feketésbarna. Álcázást nyújtó testhelyzetben, hosszan előrenyújtott lábakkal mozdulatlanul várja zsákmányát.
A Tetragnatha extensa mellpajzsán világosabb hosszcsíkok húzódnak. Magyarországon gyakori.
A hegyi állaspók vízpartokon, cserjésekben, árnyékos környezetben él. Az állat küllőfonalakban szegény, kör alakú hálót sző, a háló közepén nyílás található.
Párosodáskor a hím csáprágóival megragadja a nőstény csáprágóit. Ennek méregkarmait ekkor pontosan illeszkedő fogak tartják fogva, így nem kerülhet sor „férjgyilkosság”-ra. A fejlődési ideje májustól szeptemberig tart.