Hegyi állaspók

Hegyi állaspók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Araneoidea
Család: Állaspókok (Tetragnathidae)
Nem: Tetragnatha
Faj: T. montana
Tudományos név
Tetragnatha montana
(Simon, 1874)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi állaspók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi állaspók témájú kategóriát.

A hegyi állaspók (Tetragnatha montana) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és az állaspókok (Tetragnathidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A hegyi állaspók mindenütt gyakori.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hegyi állaspók teste keskeny, lábai megnyúltak. Csáprágói nagyok, belül két sorban álló hosszú, hegyes tüskékkel. A test hosszúsága elérheti a 10 millimétert. Felső oldalán ezüstösen vagy aranyosan fénylő, sötétebb, levél alakú rajzolat látható. A sternum (a mellpajzs a lábak között) egyszínű feketésbarna. Álcázást nyújtó testhelyzetben, hosszan előrenyújtott lábakkal mozdulatlanul várja zsákmányát.

Hasonló faj

[szerkesztés]

A Tetragnatha extensa mellpajzsán világosabb hosszcsíkok húzódnak. Magyarországon gyakori.

Életmódja

[szerkesztés]

A hegyi állaspók vízpartokon, cserjésekben, árnyékos környezetben él. Az állat küllőfonalakban szegény, kör alakú hálót sző, a háló közepén nyílás található.

Szaporodása

[szerkesztés]

Párosodáskor a hím csáprágóival megragadja a nőstény csáprágóit. Ennek méregkarmait ekkor pontosan illeszkedő fogak tartják fogva, így nem kerülhet sor „férjgyilkosság”-ra. A fejlődési ideje májustól szeptemberig tart.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]