Hemolitin

Nem tévesztendő össze a következővel: hemoglicin (hasonló űrpolimer).

A hemolitin vas- és lítiumtartalmú feltételezett földönkívüli fehérje egy preprint szerint.[1][2][3][4] Az eredményt nem közölték tudományos folyóiratban. A fehérjét Malcolm W. McGeoch et al. szerint két CV3 meteoritban, az Allendében és az Acfer-086-ban találta[1][5][6] egy, a Harvard Egyetem biokémikusa, Julie McGeoch által vezetett kutatócsapat.[1][5] A beszámolót szkeptikusan fogadták, és több cikk feltételezte, hogy a kutatók nem teljes adatokból túl messze extrapoláltak.[7][8]

Forrásai

[szerkesztés]

Az észlelt hemolitint a tanulmány szerint két CV3 meteoritban, az Allendében és az Acfer-086-ban találták.[6] Az Acfer-086, ahol teljes molekulát észleltek, az algériai Agemourban találták 1990-ben.[5][9]

Szerkezet

[szerkesztés]

A kutatók tömegspektrometriai elemzése szerint a hemolitin nagyrészt glicinből és hidroxiglicinből áll.[8] A kutatók megjegyezték, hogy a fehérje összefügghetett a nagyon magas földönkívüli 2H/1H arányokkal,[5] melyek a Földön nem találhatók meg, azonban konzisztensek a hosszú periódusú üstökösökkel,[10] és feltételezik, hogy „a fehérje a protoszoláris korongban vagy még korábban, a Nap születése előtt létezett molekulafelhőkben alakulhatott ki”.[5]

A hemolitin természetes kialakulása a glicin kezdeti kialakulásával indulhatott, majd további glicinmolekulákkal való polimerizációval és vas- és oxigénatomokkal való egyesüléssel folytatódhatott. A vas és oxigén a molekula végén vannak. A kutatók szerint a vas-oxid a molekula végén fotonokat nyelhet el, lehetővé téve a molekulának a víz (H2O) bontását hidrogénre és oxigénre, így az élet fejlődéséhez használható energiaforrást biztosítva.[5]

Jeffrey Bada, exobiológus és kémikus vitatja a fehérjefelfedezést, szerinte „a fő probléma a hidroxiglicin jelenléte, melyről korábban nem számoltak be meteoritokban vagy prebiotikus környezetben. És nem található meg fehérjékben.” Különösnek tartja az aminosavakat, és kétli az eredményeket.[8] Hozzá hasonlóan a Glasgow-i Egyetemen működő Lee Cronin a szerkezetet értelmetlennek tartja.[7]

Történet

[szerkesztés]

A hemolitin két CV3 meteoritból, az Allendéből és az Acfer-086-ból izolált fehérje neve. 2H/1H aránya a földinek 26-szorosa, amely alapján csillagközi felhőben vagy később a Naprendszer protoplanetáris korongjában alakult ki 4,567 milliárd évvel ezelőtt. Elemei, a hidrogén, a lítium, a szén, az oxigén, a nitrogén és a vas először 13 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg, miután az első csillaggeneráció nukleoszintetikus eseményei véget értek.

A hemolitin felfedezéséhez vezető kutatás 2007-ben indult, mikor az ATP-szintáz C alegységről, a Földön kialakult egyik első fehérjéről kiderült, hogy vizet csapdáz.[11] Ennek biokémia előtti kémiában való hasznossága révén elméleti entalpiaszámítást végeztek az aminosavak kondenzációjáról annak eldöntésére, hogy képesek-e aminosavak fehérjékké polimerizálódni az űrben – képeseknek bizonyultak, és a kondenzációban részt vevő víz segítette ezt.[12] Ezután több, a hemolitin izotóp- és tömegösszetételéről szóló kézirat keletkezett.[1][13][14][15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d McGeoch, Malcolm W.; Dikler, Sergei; McGeoch, Julie E. M. (22 February 2020). "Hemolithin: a Meteoritic Protein containing Iron and Lithium". arXiv:2002.11688 [astro-ph.EP].
  2. ↑ Prostak, Sergio. „Researchers Find Extraterrestrial Protein in Meteorite Acfer 086”, Science News, 2020. március 26. (Hozzáférés: 2021. július 14.) 
  3. ↑ Yirka, Bob. „Protein discovered inside a meteorite”, Phys.org, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2021. július 14.) 
  4. ↑ Anderson, Paul. „Have The First Proteins Been Found In Meteorites?”, Earth & Sky, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2021. július 14.) 
  5. ↑ a b c d e f Ferreira, Becky. „A Key Ingredient for Life Has Been Found on an 'Extraterrestrial Source,' Scientists Report in this unpublished report.”, Vice, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. március 2.) 
  6. ↑ a b Staff: Acfer 086. The Meteoritical Society, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ a b Crane, Leah. „Have we really found an alien protein inside a meteorite?”, New Scientist, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 3.) 
  8. ↑ a b c Wall, Mike. „First known extraterrestrial protein possibly spotted in meteorite”, Space.com, 2020. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 3.) 
  9. ↑ Wlotza, Frank (1991. szeptember 1.). „Meteoritical Bulletin, No. 71”. Meteoritical Bulletin 26, 255–262. o. DOI:10.1111/j.1945-5100.1991.tb01047.x. (Hozzáférés: 2020. március 7.) 
  10. ↑ Starr, Michelle. „Scientists Claim to Have Found The First Known Extraterrestrial Protein in a Meteorite”, ScienceAlert.com, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. március 2.) 
  11. ↑ McGeoch, J.E.M. (2007. szeptember 11.). „Entrapment of water by subunit c of ATP synthase”. Journal of the Royal Society Interface 5 (20), 311–318. o. DOI:10.1098/rsif.2007.1146. PMID 17848362. PMC 2500151. 
  12. ↑ McGeoch, J.E.M. (2014. július 21.). „Polymer Amide as an Early Topology”. PLOS One 9 (7), e103036. o. DOI:10.1371/journal.pone.0103036. PMID 25048204. PMC 4105422. 
  13. ↑ McGeoch, J.E.M. (2015. január 4.). „Polymer amide in the Allende and Murchison meteorites.”. Meteoritics & Planetary Science 50, 1971–1983. o. DOI:10.1111/maps.12558. 
  14. ↑ McGeoch, Julie E. M.; McGeoch, Malcolm W. (28 July 2017). "A 4641Da polymer of amino acids in Acfer-086 and Allende meteorites". arXiv:1707.09080 [astro-ph.EP].
  15. ↑ McGeoch, Malcolm. W.; Samoril, Tomas; Zapotok, David; McGeoch, Julie E. M. (28 July 2017). "Polymer amide as a carrier of 15N in Allende and Acfer 086 meteorites". arXiv:1811.06578 [astro-ph.EP].

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hemolithin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.