Alacsonyan elterülő faj; 2–3 m hosszú hajtásai a földön fekszenek, és eközben gyakran legyökereznek. Rajtuk sűrűn állnak az oldalhajtások. Kérge szalagosan vagy foltokban leválik.
Sűrű hajtásain tű- és pikkelyleveleket egyaránt hoz; a 4–6 mm hosszú levelek hármas örvökben állnak. Lombja kékes-vagy szürkészöld.
Hamvaskék tobozbogyóinak átmérője mindössze 5–10 mm.
J. horizontalis var. glauca — Alig 10–15 cm magas, a tövétől mintegy méternyire kúszik csak el. Az idősebb növények hajtásai egymásra fekszenek, amitől magasabb lesz. Kékesszürke lombja télen sem barnul meg. Fiatal korában érzékeny, könnyen elgyomosodik. Ágai nehezen gyökeresednek le.
J. horizontalis „Bar Harbor” – Sötét szürkészöld lombja laposan elterülő. Levelei nagyon aprók.
J. horizontalis „Blue Chip” – Élénkkék, közepesen növő kúszó boróka, szabályosan álló ágakkal. A hajtások végei kissé felállnak, télen lilás színűek. Igen jó talajtakaró.
J. horizontalis „Blue Forest” – Lassan növő kúszó boróka ezüstkék lombbal. Felálló hajtásvégeivel miniatűr erdő benyomását kelti.
J. horizontalis „Blue Mat” – Kék lombú, laposan elterülő, talajtakaró.
J. horizontalis „Golden Carpet” („Arany Szőnyeg” henyeboróka) – Aranysárga színű, lassan növő. Hajtásai teljesen a talajra hevernek, ezért kiváló talajtakaró.
J. horizontalis „Hughes” – Kékesfehér, tömötten növő, talajtakaró változat. Nem fekszik teljesen a talajra, mert ágvégei kissé felállnak.
J. horizontalis „Plumosus” — Ágai elfekvőek, de a hajtások vége fölemelkedik. Pikkelylevelei nincsenek. Lombja nyáron szürke, ősszel–télen lilásbarna árnyalatú. Naposabb helyen szebb színű lesz, de egyúttal párás levegőt és bő csapadékot igényel.
J. horizontalis „Pumila” – A J. horizontalis var. glauca a törzsváltozatnál lassabban növő mutációja.
J. horizontalis „Sunspot” – Zöld alapon sárgán foltos lombú kúszó boróka. A tűző napot is jól tűri.
J. horizontalis „Turquoise Spreader” – Türkizzöld, tollszerű lombbal.
J. horizontalis „Variegata” – Az alapfaj tarka változata: egyes hajtásai teljesen sárgák is lehetnek.
Számos kertészeti változatát ültetik, alapvetően szikla- vagy kőkertekbe, falak, kövek vagy rézsűk befuttatására. Megfelelő metszéssel sűrűre nevelhető; ilyenkor valóságos szőnyegként takarja a felületet. A gyomosodásra érzékeny.