Heptasteornis

A Heptasteornis a késő kréta egyik kétes dinoszaurusznemének a neve. A típus (és az egyetlen ismert) faj a Heptasteornis andrewsi, amit először mint egy hatalmas őskori bagolyként írtak le 1975-ben. Korábban az Elopteryx nopcsaihoz sorolták, és úgy gondolták, hogy mindkét holotípus ugyanazon egyedtől származik, ezért kezdetben ugyanazt a katalógusszámot kapták.[1]

A leleteket Romániában találta Nopcsa Ferenc, a késő maastrichti Sânpetru Formácóban (a Rognacian Fauna szakaszban, ami 68–66 millió évvel ezelőtt rakódott le) az erdélyi Hátszeg medencében. A tudományos név jelentése „C.W. Andrews erdélyi madara”, az Elopteryx névadója után[2] és az ókori görög hepta (ἑπτά) "hét" + asty (άστυ) "város" + ornis (όρνις) "madár" a latin septum urbium [3] vagy a német Siebenbürgen szóból – jelentése "hét város" vagy "hét kastély" –, ami az erdélyi régió elterjedt neve volt az évszázadok során.

Az anyag eredetileg csak két törött disztális tibiotarsusra korlátozódott, a BMNH A4359-re és az A1528-ra. Eme csontok taxonómiai státusza és a szisztematikus elhelyezkedése sokáig vitatott volt, és gyakran a Bradycneme vagy az Elopteryx fiatal szinonimáinak számítottak. Tekintettel az ősmaradványok töredezettségére, keveset lehet róluk mondani, ezért a Heptasteornist sokan nomen dubiumnak tekintették (és ma is).[4]

A közelmúltban azonban a csontokat alvarezsauridaként határozták újra, amely Európából az első ilyen csoporthoz tartozó lelet. A Bradycneme és az Elopteryx viszont valószínűleg fejlettebb maniraptora teropodába tartozik.[5]

Tehát ezen három rejtélyes, Romániában fellelt theropoda közül pont az, amelyet a tudományos nevében kifejezetten „madárnak” neveznek, az szinte biztosan a legtávolabbi rokonságban áll a mai valódi madarakkal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Harrison & Walker (1975)
  2. Andrews (1913)
  3. This form, common in Mediaeval manuscripts, was poor Latin for septem urbes
  4. Paul (1988), Weishampel et al. (1991), Le Loeuff et al. (1992), Csiki & Grigorescu (1998)
  5. Naish & Dyke (2004)

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • Andrews, C.W. (1913): On some bird remains from the Upper Cretaceous of Transylvania. Geological Magazine 5: 193–196.
  • Csiki, G. & Grigorescu, D. (1998): Small theropods from the Late Cretaceous of the Hateg Basin (western Romania) – an unexpected diversity at the top of the food chain. Oryctos 1: 87-104.
  • Harrison, Colin James Oliver & Walker, Cyril Alexander (1975): The Bradycnemidae, a new family of owls from the Upper Cretaceous of Romania. Palaeontology 18(3): 563–570. PDF fulltext
  • Le Loeuff, J.; Buffetaut, E.; Méchin, P. & Méchin-Salessy, A. (1992): The first record of dromaeosaurid dinosaurs (Saurischia, Theropoda) in the Maastrichtian of southern Europe: palaeobiogeographical implications. Bulletin de la Société géologique de la France 163(3): 337–343.
  • Naish, Darren & Dyke, Gareth J. (2004): Heptasteornis was no ornithomimid, troodontid, dromaeosaurid or owl: the first alvarezsaurid (Dinosauria: Theropoda) from Europe. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie – Monatshefte 7: 385–401.
  • Paul, Gregory S. (1988): Predatory Dinosaurs of the World. New York, Simon & Schuster. ISBN 0-671-61946-2
  • Weishampel, D.B.; Grigorescu, D. & Norman, D.B. (1991): The dinosaurs of Transylvania. National Geographic Research and Exploration 7(2): 196–215. PDF fulltext

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Heptasteornis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.