Hernádbűd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Majoros Béláné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3853 | ||
Körzethívószám | 46[2] | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 112 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 21,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 51″, k. h. 21° 08′ 19″48.297589°N 21.138600°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 51″, k. h. 21° 08′ 19″48.297589°N 21.138600°E | |||
Hernádbűd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádbűd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hernádbűd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Miskolctól körülbelül 40 kilométerre északkeletre fekszik. A környező települések közül Pere 2, Abaújkér és Hernádszentandrás 5-5 kilométerre található; a legközelebbi városok Encs és Abaújszántó, mindkettőtől egyaránt körülbelül 8-8 kilométer választja el.
Csak közúton érhető el, Gibárt vagy Pere érintésével, a 3707-es úton. Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 3816-os járatával közelíthető meg.
A terület az őskor óta lakott, késő kőkori földvár maradványaira bukkantak a környéken. A települést 1246-ban említik először, Bywd néven. Román stílusú temploma a 13. században épült. A török idők és a Rákóczi-szabadságharc idején sok lakó elmenekült. 1711-ben pestisjárvány pusztított a környéken. A 18. századra csaknem teljesen kihalt. A 19. század elején földesurai a Zemplénből telepítettek jobbágyokat a faluba.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 137 | 134 | 133 | 120 | 110 | 109 | 112 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 2,3% szlováknak mondta magát (3,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 45,9%, görögkatolikus 3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 2,3% (6,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 96,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,9% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,8% volt római katolikus, 41,8% református, 1,8% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 2,7% evangélikus, 3,6% felekezeten kívüli (14,5% nem válaszolt).[14]