Higany(II)-jodid | |
Higany(II)-jodid (α módosulat) | |
Higany(II)-jodid (β módosulat) | |
α módosulat | |
Más nevek | merkuri-jodid higany-dijodid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7774-29-0 |
ATC kód | D08AK30 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HgI2 |
Moláris tömeg | 454,40 g/mol |
Megjelenés | vörös színű por |
Sűrűség | 6,36 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 259 °C |
Forráspont | 350 °C (szublimál) |
Oldhatóság (vízben) | 6 mg/100 g |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R26/27/28-R33-R50/53[1] |
S mondatok | (S1/2)-S13-S28-S36-S45-S60-S61[1] |
LD50 | 18 mg/kg (patkány, szájon át) 75 mg/k (patkány, bőrön keresztül)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Higany(II)-klorid, Higany(II)-bromid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A higany(II)-jodid (INN: mercuric iodide) a higany jóddal alkotott vegyülete. Képlete HgI2. Vörös színű, íztelen por. Erős méreg, erős baktericid hatása van. Vízben rosszul oldódik. Alkoholos oldata barna, benzolos oldata vörös színű. Jól oldódik higany(II)-nitrát-oldatban. 126 °C-on sárga módosulattá alakul. A sárga módosulat rombos szerkezetű kristályokat alkot. Alacsonyabb hőmérsékleten visszaalakul a vörös színű módosulattá, amely négyzetes kristályszerkezetű.
Fény hatására bomlik. Ha kálium-jodid oldatban oldódik, komplex sóvá, kálium-tetrajodo-merkuráttá alakul. A kálium-tetrajodo-merkurát vízben jól oldódik, ezért a higany(II)-jodid így oldatba vihető.
A kálium-tetrajodo-merkurát lúgos kémhatású oldata a Nessler-reagens, amit az analitikában ammónia és ammóniumionok kimutatására használnak, ugyanis ezekkel sárgásbarna színű csapadékot ad.
A higany(II)-jodidot kálium-jodid oldatból higany(II)-klorid oldat hozzáöntésével állítják elő.
Elemeiből, higanyból és jódból is képződhet alkohol jelenlétében.