Hofkirchen im Traunkreis | |||
A Szt. Miklós-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4492 | ||
Körzethívószám | 07225 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1899 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 342 m | ||
Terület | 13,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 14° 22′ 49″48.141944°N 14.380278°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 14° 22′ 49″48.141944°N 14.380278°E | |||
Hofkirchen im Traunkreis weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofkirchen im Traunkreis témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hofkirchen im Traunkreis osztrák község Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 1948 lakosa volt.
Hofkirchen im Traunkreis a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Enns és Traun folyók közötti hátságon, az Iglbach és a Hagleitenbach patakok mentén. Területének 12,3%-a erdő, 78,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 településrészt, illetve falut egyesít: Harmannsdorf (252 lakos 2020-ban), Hofkirchen im Traunkreis (1310), Kiebach (64), Lanzenberg (179) és Rappersdorf (143).
A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Marien, északnyugatra Niederneukirchen, északra Sankt Florian, keletre Hargelsberg, délre Wolfern.
Hofkirchent 1272-ben említik először. Térsége eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott, a 12. században került át az Osztrák Hercegséghez.
A napóleoni háborúk során a községet több alkalommal megszállták.
A köztársaság 01918-as megalakulása után Hofkirchen Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került.
A Hofkirchen im Traunkreis-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1948 fő élt. A lakosságszám 1971 óta dinamikusan növekszik, több mint kétszeresése duzzadt. 2018-ban a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 5,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 83,3%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 3,6% mohamedánnak, 8,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (94,5%) mellett a törökök (1,8%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 857
|
2018 | 1 899
|