Hollóháza | |||
Légifotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Füzériné Odrobina Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 3999 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 771 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 332,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,36 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Központi-Zemplén[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 26″, k. h. 21° 24′ 49″48.540556°N 21.413611°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 26″, k. h. 21° 24′ 49″48.540556°N 21.413611°E | |||
Hollóháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollóháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hollóháza porcelánjáról híres község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban. 236 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.[4]
Az Eperjes–Tokaji-hegység (ezen belül a Zempléni-hegység) egyik völgyében terül el. A megyeszékhelytől, Miskolctól közúton 81 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 28 kilométerre északnyugatra, a magyar-szlovák határtól 3,5 kilométerre délre fekszik.
Közigazgatási határszélét szinte minden irányból Füzérhez tartozó külterületek veszik körül, csak azért nem tekinthető Füzér enklávéjának, mert egy-egy rövidke szakaszon határos Füzérkomlóssal és a már Szlovákiához tartozó Eszkárossal (Skároš) is.
A környező települések: nyugaton Kéked (8 km) és Pányok, északon Eszkáros (Szlovákia, 7 km), keleten Füzér (9 km), délkeleten Füzérkomlós (5 km) és Filkeháza (9 km), délen Nyíri, délnyugaton Telkibánya. A legközelebbi városok: Pálháza (12 km) és Gönc (21 km).
Csak közúton közelíthető meg, Kéked vagy Füzérkomlós érintésével a 3719-es úton, illetve az országhatár szlovák oldala felől a 37 124-es számú mellékúton.
A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először. A füzéri várhoz tartozott. Nevét a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században elnéptelenedett.
I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet. Ők szlovák telepeseket telepítenek a faluba. 1777-ben üveghutát alapítanak Hollóházán, ez a mai gyár elődje. A 19. században a kis üveghuták már nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemekkel, így a szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakítják át. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra, a Hollóházi Porcelánmanufaktúra ma is működik. Hollóházán található az Országos Kéktúra keleti végpontja.
1920-ban a település egy nagyon rövid ideig Csehszlovákiához tartozott, kivéve a porcelángyárat, amely marad Magyarországon. Ennek oka az volt, hogy a trianoni békeszerződés viszonylag laza körülírással határozta itt meg a határt („a helyszínén megállapítandó vonal, amely általában a keletre fekvő Ronyva és a nyugatra fekvő Bózsva medencéinek vízválasztó vonalát követi, azonban Pusztafalutól körülbelül 2 km-re keletre halad, a 869. magassági pontnál délnyugat felé fordul, a 424. magassági pontnál a kassa-sátoraljaujhelyi országutat átvágja és Abaújnádastól délre halad”). A gyárat akkor tulajdonló Károlyi család közbenjárására határkorrekciót végeztek el a területen, így két hét után a település is visszakerült Magyarországra.[5]
2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Eszkárosra vezető közutat.[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 845 | 821 | 820 | 735 | 724 | 796 | 771 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 10,5% szlováknak mondta magát (4,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 7,2%, görögkatolikus 3,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,3% (9,6% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 80,5%-a vallotta magát magyarnak, 18,1% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek, görögnek, horvátnak, lengyelnek és cigánynak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54% volt római katolikus, 7,2% református, 3,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,3% ortodox, 3% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[17]