Homokszentgyörgy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czinke János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7537 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 952 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 17° 34′ 32″46.117769°N 17.575600°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 17° 34′ 32″46.117769°N 17.575600°E | |||
Homokszentgyörgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homokszentgyörgy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
A megye déli részén fekszik, a Lad-Barcs közti 6623-as út mentén, Barcstól bő húsz kilométerre északra, Lad és Szulok között.
Nevét 1425-ben említették először írásos formában. Az 1536. évi adólajstrom pedig Kálmáncseh és Öszpöte között sorolta fel. 1583-ban Ungnád Kristóf, 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtokaként volt említve. Az 1565-66. évi török kincstári fejadólajstromban Musa-Szent-György néven található, mely 30 házból állt. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzéke szerint Szent György várához tartozott.
1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul Lipót királytól. Az 1715 évi összeíráskor 10 háztartást írtak benne össze.
Az 1715-1733. évi összeírás már a Széchényi családot említette birtokosaként és később is a Széchényieké volt.
1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával a község fele leégett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1154 | 1131 | 1108 | 958 | 930 | 938 | 952 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (31,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,5%, felekezet nélküli 9,7% (34,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,5% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 5,3% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[12]