Homrogd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Olajos Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 3812 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 914 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 65,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 20° 54′ 44″48.283739°N 20.912361°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 20° 54′ 44″48.283739°N 20.912361°E | |||
Homrogd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Homrogd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Homrogd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
A Cserehát középső-déli részén helyezkedik el, Szikszótól északra, a megyeszékhely Miskolctól kb. 25 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Monaj, északkelet felől Léh, kelet felől Kázsmárk, dél felől Alsóvadász, nyugat felől pedig Hangács.
Csak közúton érhető el, a 2622-es úton, Szikszó-Alsóvadász, vagy a tőle északabbra fekvő kisebb községek (Selyeb-Monaj, Felsővadász-Kupa vagy Lak-Tomor) valamelyikének érintésével. Keleti és nyugati szomszédaival nincs kiépített közúti kapcsolata.
Az Árpád-kori település nevét 1256-ban említik először Humurugd néven. 1328-ban Homorokd, 1332-ben Humurucd alakban írták nevét. 1256-ban a homrogdi nemesek földje, Pocsaj határosa volt. 1320-ban a tornai alispán előtt szerepel egy Homrogdi nemes tisztje. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 12 garas pápai tizedet fizetett.
A török időkben elnéptelenedett a falu, a 18. század közepén ukrán bevándorlókkal települt be újra. A 18. század végén a Bagossyak jelentős birtokosok.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Homorogd község körjegyzőséggel / Bagossy Géza körjegyző 1930-45 /, 99 házzal és 630 magyar lakossal. Postája helyben, távírója Halmaj.”
A település népességének változása:
Lakosok száma | 933 | 916 | 891 | 839 | 902 | 911 | 914 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 5,2% ruszinnak mondta magát (3,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 7,3%, görögkatolikus 39%, felekezeten kívüli 2,9% (8,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 17% cigánynak, 5,7% ruszinnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, románnak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,7% volt római katolikus, 5,8% református, 36,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 6,7% felekezeten kívüli (21,3% nem válaszolt).[13]
Alsóvadász (6 km), Kupa (6 km), Monaj (kb. 4 km), Tomor (7 km), a legközelebbi város: Szikszó (11 km).