A horon hagyományos török néptánc Pontuszból vagy Törökország keleti fekete-tengeri régiójából.[2] A korai időkben a horont főleg halászok táncolták.
A horon kifejezés a görög choros (görögül: χορός, romanizálva: khorós) szóból származik, ami „táncot” jelent. A török nyelvben való használatának legkorábbi példája a Kun kódexben található, 1303-ból.[3]
Orduban és Giresunban a horon helyett a horan kifejezést használják.[2]
A táncosok (általában mind férfiak) koromfekete ruhában vannak, ezüst vállpánttal és szalagokkal, csuklyát is viselnek. A táncosok számára nincs meghatározott előírás. Egy zenész játssza a zenét háromhúros kemencsével.
A tánc általában úgy kezdődik, hogy a táncosok egyenes vonalat vagy kört alkotnak, kézen fogva először előre-hátra lépkednek, egyre jobban felgyorsulva. Ezt követően látszólag véletlenszerűen, de szinkronban lendítik fel-le karjukat, mintha a láthatatlan madarakat akarnák elriasztani. Végül közel mozognak egymáshoz, továbbra is kézen fogva, és csak a lábukat mozgatják. A tánc vége felé ők is újra fel-le lendítik a karjukat. Az előadás során a táncmozdulatok egyre gyorsabbak lesznek, ahogy a zenész egyre gyorsabban játszik a hangszeren.
A jellegzetes rángatózó, erőteljes vállmozdulatokat úgy tartják, hogy a hálóba fogott szardella ideges vergődése ihlette.