Horthy István (kormányzóhelyettes)

Horthy István
Született1904. december 9.
Osztrák–Magyar Monarchia Póla, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1942. augusztus 20. (37 évesen)
Szovjetunió Alekszejevka, Szovjetunió
Állampolgárságaosztrák-magyar
magyar
NemzetiségeHUN magyar
HázastársaEdelsheim-Gyulai Ilona
GyermekeiHorthy István
SzüleiPurgly Magdolna
Horthy Miklós
Foglalkozásagépészmérnök,katonatiszt, politikus
Tisztségerégens
Halál okabaleseti halál
A Magyar Királyság
kormányzóhelyettese
Hivatali idő
1942. február 19. – 1942. augusztus 20.
KormányzóHorthy Miklós
Előda tisztség létrejött
Utóda tisztség megszűnt
Katonai pályafutása
Ország Magyar Királyság
Fegyvernemlégierő
Szolgálati ideje1942
RendfokozataFőhadnagy
Háborúi, csatáimásodik világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Horthy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Horthy István (Sharif) (Horthy István fia).

Vitéz nagybányai Horthy István (Póla, 1904. december 9. – Alekszejevka, 1942. augusztus 20.) magyar politikus és katona. Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy.

Élete és politikája

[szerkesztés]
Repülőgép építés a Műegyetemen. Jobbról a második Horthy István

1928-ban szerzett gépészmérnök diplomát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. A következő évben amerikai útra indult, a Ford gyárban dolgozott, először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként. Hazatérte után MÁVAG gyárban dolgozott. A tervezőcsoport élén sok nagyobb fejlesztésben vett részt. 1934-től 1938-ig cégvezetője, 1938-tól 1940. június 1-jéig vezérigazgatója volt a cégnek.[1] 1940. június 1-jétől a MÁV elnöke.[2] Kinevezésével a magyar kormány hosszú hagyományt tört meg, ti. először került a MÁV élére nem vasúti szakember. Varga József kereskedelmi miniszter Horthy István kinevezését emberi kvalitásaival indokolta: "A Magyar Államvasutak új elnökének megválasztásánál különös figyelemmel kellett lennünk arra, hogy aránylag fiatal, de elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fiatal, tetterős és munkabiró egyén kerüljön az Államvasutak élére".

1940. április 27-én házasodtak össze gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával.[3] 1941. január 17-én megszületett fiuk, ifj. vitéz nagybányai Horthy István.

1941-ben államtitkári rangot kapott. A politikai elitet nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése a 40-es évek elején Horthy Miklós betegeskedése miatt. A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről szóló 1942: II. törvénycikk elfogadása után, 4 nappal később közfelkiáltással választották meg Horthy Istvánt – csak a szélsőjobboldal tiltakozott. Az országban a "kiskormányzó" igen nagy népszerűségnek örvendett, angolbarát politikája egyedülálló volt a térségben. Az országot háborúba vivő Bárdossy László miniszterelnök lemondása után a politikai szövetségesnek számító Kállay Miklóst helyezte miniszterelnöki posztra a kormányzó. A vezetés készülődött az átállásra.

Horthy István 1942-ben vadászpilótaként saját kezdeményezésére a keleti frontra került. Indoklása szerint nem érezte volna magát jogosultnak a hadsereg majdani irányítására háborús tapasztalatok nélkül.

Halála

[szerkesztés]
Horthy István gépének roncsa a lezuhanás után

A frontszolgálat alatt már feleségével is megosztotta azt az álláspontját, hogy a németek már elvesztették a háborút. Hazatérte után Angliába vagy az Egyesült Államokba ment volna, hogy kapcsolatai révén előkészítse az ország átállását a szövetséges oldalra (összhangban Kállay Miklós miniszterelnök politikájával).[4]

A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzóhelyettesi minőségében először protokolláris feladatokat látott volna el a keleti fronton,[5] majd visszatért volna Magyarországra. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen – de felettese nem tudott róla, ő meg nem jelentette. Egy korábbi légi győzelme mellé feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna.[6]

Deaktiválása előtti utolsó bevetésén a Belgorodi területen fekvő Alekszejevka város közelében, Ilovka falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant.

Balesete után, többek között amiatt a tény miatt, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okához sokféle legendát és találgatást fűztek. Még felesége sem hitte el a német merénylet lehetőségét annak ellenére, hogy tudott arról, a németek lehallgatták a férjével folytatott utolsó beszélgetését, amelyben a kiugrási lehetőségekről beszéltek. A legendák egy része arról szólt, hogy részegen szállt fel a névnapi ünnepsége után, azonban István reformátusként nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját, valamint frontszolgálat alatt sohasem ivott.[5] [7] A német merénylet elméletét gyengíti az is, hogy Hitler magánbeszélgetésében is sajnálatát fejezte ki az eset miatt, ugyanis szerinte a fiatal Horthy „a belső stabilitást jobban biztosította volna”.[8]

Ismert volt a Héja vadászgép rossz repülési tulajdonsága. A gépek nehéz motorjához és légcsavarjához rövid törzs tartozott, utólag kaptak kiegészítő páncélozást, emiatt farnehezek voltak, szűk fordulóból gyakran dugóhúzóba estek. Horthy István, aki gyors átképzést követően került a típusra, nem rendelkezett kellő gyakorlattal a Héják vezetésében, valamint az utólag beépített páncélzat miatt megváltozott repülési tulajdonságokról a pilótákat nem tájékoztatták, holott a hatóságoknak erről tudomása volt. Sokat repült, tapasztalt, jó pilóta volt, de tapasztalatait más, a Héjától nagymértékben eltérő konstrukciójú gépeken szerezte és 38 évesen már nem biztos, hogy rendelkezett a vadászgépek vezetéséhez szükséges fizikai kondícióval. Repülőtársa elmondása szerint egy alacsonyan végzett, szűk kanyar okozta a balesetet.[9]

A katasztrófát követő vizsgálat után holttestét hazahozták és Kenderesen temették el.

A baleset után a német reakció is rendkívül gyors volt: özvegyét, gróf Edelsheim Gyulai Ilonát a németek Hitler főhadiszállására szállították, ahol a Führer személyesen szeretett volna részvétet nyilvánítani. Miután az özvegy nem kívánt találkozni vele, különgéppel szállították haza.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az Államgépgyár új vezetője. Honi Ipar, 1940. június 1. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
  2. ↑ Személyi változás a m. kir. államvasutak vezetésében. A magyar királyi államvasutak Hivatalos Lapja, 1940. május 25.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
  3. ↑ Horthy István esküvője (Magyar Világhíradó, 1940)
  4. ↑ * Olasz, Lajos (2013. május). „Az utolsó kortanú”. Rubicon 5 (24), 6–19. o. ISSN 0865-6347. 
  5. ↑ a b Ortutay Tivadar: Két világháború sodrában. ISBN 963-02-7388-8
  6. ↑ a b Horthy, a kormányzó (Koltay Gábor filmje, 2006)
  7. ↑ Múlt-kor történelmi portál
  8. ↑ Gosztonyi Péter: Légiveszély, Budapest! Népszava Kiadó, 1989, ISBN 963 322 868 9; 68. o.
  9. ↑ A második magyar hadsereg a Donnál - Hídfőcsaták, 11:15–16:00

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Olasz: Olasz Lajos: Horthy István kormányzóhelyettes halála. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. 234–278. o. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  

További információk

[szerkesztés]
  • László Dezső: Nem az én gondolataim a ti gondolataitok. Gyászbeszéd vitéz nagybányai Horthy István temetése alkalmával; Jordáky Ny., Kolozsvár, 1942
  • Kicsorbult a magyar lélek...; Szénásy Ny., Bp., 1942 (versek és beszédek vitéz nagybányai Hothy Miklósról és vitéz nagybányai Horthy Istvánról)
  • Dezső Gyula: A magyar Ikarus. Nekrológ; Kecskeméti Ny., Kecskemét, 1942
  • Jánosy István: Vitéz Horthy István, a repülő; Magyar Repülő Sajtóvállalat, Bp., 1942
  • Mikó Imre: Kormányzó és kormányzóhelyettes; Minerva Ny., Kolozsvár, 1942
  • Mikó Imre: A kormányzóhelyettesi intézmény; Nagy Ny., Kolozsvár, 1942 (Acta juridico-politica Universitas Francisco-Josephina Kolozsvár)
  • Vitéz Horthy István. 1904–1942; szerk. Erdődi Mihály; Rajcsányi, Bp., 1943
  • Diószeghy Miklós: Horthy István élete és halála; Tibor, Bp., 1943
  • Véssey Frigyes: Mindent a hazáért!; Hangya Központ, Bp., 1943
  • Vitéz nagybányai Horthy István élete és a magyar közlekedés; szerk. Wulff Olaf, Maléter Jenő; Fővárosi Ny., Bp., 1943
  • 1942. augusztus 20. 5 óra 7 perc. Horthy István repülőfőhadnagy és kora eltérő megközelítésben; összeáll. Bujtás László, szerk. Kajtár Nikolett; Média, Bp., 1989 (Hogyan történt?)
  • Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála. Farkas György harctéri naplója. Szemtanúk és visszaemlékezők írásai. Ötven éve történt...; közread. Horthy Istvánné, szerk. Antal László; Auktor, Bp., 1992 ISBN 963-7780-74-2
  • Szabó Mátyás: Horthy István repülőtiszt halála; Zrínyi, Bp., 1999 (Rejtélyes katonasorsok)
  • Olasz Lajos: A kormányzóhelyettesi intézmény története, 1941–1944; Akadémiai, Bp., 2007
  • Zetényi Csukás Ferenc: Az utolsó bevetés. Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy hősi halála; HK Hermanos, Szeged, 2012
  • Zetényi Csukás Ferenc: In memoriam. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) halálának 60. évfordulójára és vitéz nagybányai Horthy István kormányzó helyettes (1904–1942) halálának 75. évfordulójára; HK Hermanos, Szeged, 2017
  • Repülő emlékmű (Horthy István-emlékmű terve) Kisfaludi Strobl Zsigmond gipszszobra a Képzőművészet Magyarországon webhelyen
  • Horthy István arcképe Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Horthy István-emlék(hely)ek
  • Kiss Gábor: Horthy István, felhők hőse (vers)
  • Ezért halt meg Horthy István
  • Hármashatárhegyi Alapítvány
  • A szárnyaszegett Héja titkai