Ez a helyszín a világörökség része |
Hospicio Cabañas | |
Település |
|
Cím | Cabañas No 8., Col. Las Fresas, Guadalajara, Jalisco, Mexikó |
Építési adatok | |
Építés éve | 1805–1810 |
Megnyitás | 1983 |
Építési stílus | klasszicista |
Tervező | Manuel Tolsá |
Építész(ek) | Manuel Tolsá |
Kivitelező | José Gutiérrez, Pedro José Ciprés |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | kórház, majd kulturális intézet |
Alapadatok | |
Tszf. magasság | 1547 m |
Világörökség-azonosító | 815 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 20° 40′ 37″, ny. h. 103° 20′ 14″20.676944°N 103.337222°WKoordináták: é. sz. 20° 40′ 37″, ny. h. 103° 20′ 14″20.676944°N 103.337222°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hospicio Cabañas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Hospicio Cabañas, mai nevén Instituto Cultural Cabañas Mexikó Jalisco államának fővárosában, Guadalajarában található épület, mely 1997 óta a világörökség részét képezi.[1]
A 18. század végén Don Juan Cruz Ruiz de Cabañas y Crespo püspök alapította meg azt az árvákat és más elesetteket ápoló intézményt, mely később az épületben kapott helyet. A Manuel Tolsá építész tervei alapján, José Gutiérrez irányításával zajló építkezés 1805-től 1810-ig tartott, a kupolát Perdo José Ciprés építette. Az elkészült épület kezdetben a Casa de la Caridad y Misericordia (A Jótékonyság és Irgalom Háza) nevet kapta, de csak néhány hónapig működhetett: a hamarosan kitörő függetlenségi háborúban a házban a spanyolok laktanyát alakítottak ki, mely egészen 1829-ig működött benne. Ekkor azonban visszaalakították eredeti rendeltetésére, és az intézet alapítójának tiszteletére az Hospicio Cabañas nevet adták neki.
Az 1910-ben kitörő forradalomban az épület a kormány tulajdonába került. Egészen 1980-ig eredeti rendeltetéséhez hasonló szociális intézmény működött benne, de ebben az évben lakói kényelmesebb helyre költöztek, itt pedig hamarosan kulturális központot alakítottak ki.[2]
Az épület Mexikó egyik legjelentősebb klasszicista alkotása. Alaprajza téglalap, középen a kereszt alaprajzú Capilla Mayorral (nagy(obb) kápolna). Homlokzatának sima falát 6 dór oszlop tagolja. A kápolna kupoláját két koncentrikus körben elhelyezett dór és jón stílusú oszlopok tartják, csúcsát egy 5 méter magas lanterna zárja.
Az épület belsejében 23 kisebb-nagyobb udvar helyezkedik el szimmetrikusan, melyeket fedett, toszkán oszlopokból álló árkádokkal szegélyezett folyosók kötnek össze. Hátsó részében még egy kisebb, mértékletesebb kápolna található, melyet korábban az intézet ebédlőjeként használtak.
A Capilla Mayorban a híres festő, José Clemente Orozco 57 freskója látható, melyeket 1938 és 1939 között készített.[2]