Hszia-házbeli Hsziang

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Hsziang
A Hszia (Xia)-dinasztia feltételezett elhelyezkedése
A Hszia-dinasztia feltételezett elhelyezkedése
A Hszia-dinasztia 5. uralkodója
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2075 – 2047
ElődjeCsung Kang
UtódjaSao Kang
Életrajzi adatok
Születettnem ismert
ÉdesapjaCsung Kang
HázastársaHou Min
GyermekeiSao Kang
Sablon • Wikidata • Segítség
Átírási segédlet
Hsziang
Kínai átírás
Hagyományos kínai相
Egyszerűsített kínai相
Mandarin pinjinXiāng
Wade–GilesHsiang1

Hszia-házbeli Hsziang a félig legendás Hszia-dinasztia 5. uralkodója, aki a hagyományos kronológia szerint 28 évig (kb. i. e. 2075-2047) uralkodott.

Származása, családja

[szerkesztés]

Hsziang a dinasztia 4. uralkodójának, Csung Kangnak a fia, aki apja halála után lépett trónra, és lett a Hszia-dinasztia 5. uralkodója. A feltehetően i. e. 2046-ban bekövetkezett halála után, mintegy négy évtizednyi szünet után, fia, Sao Kang követte a trónon.

Élete és uralkodása

[szerkesztés]

Életéről, akárcsak a legtöbb Xia uralkodónak az életéről meglehetősen kevés információt tartalmaznak a források. A korai történeti művek általában csak szűkszavú, a legfontosabb eseményekre koncentráló, kronologikus felsorolást tartalmaznak. Hsziang uralkodása idején a Bambusz-évkönyvek szerint a következők történtek:

  • Trónra lépésére a vu-hszü 戊戌 naptári ciklusjelű évben került sor, a fővárosát Sangcsiuba 商丘 rendezte be, és megtámadta a Huaj-folyónál 淮 élő barbárokat (ji 夷).[1]
  • Uralkodása 2. esztendejében megtámadta a feng 風 ('szél') és a huang 黃 ('sárga') barbárokat.[2]
  • Uralkodása 7. esztendejébe a jü 于 barbárok eljöttek hozzá behódolni.[3]
  • Uralkodása 8. évében Han Cso 寒浞 hadúr megölte Hou-jit, a mesteríjászt, majd pedig elküldte fiát Csiaot 澆, hogy támadja meg Kuot 過.[4]
  • Uralkodása 9. esztendejében áttelepítette a fővárost Csenkuanba 斟灌.[5]
  • Uralkodása 15. esztendejében egyik vazallusa, Hsziang-si 相土, aki egyben sang törzs ura (sang hou 商侯) is volt, visszatelepült Sangcsiuba.[6]
  • Uralkodása 20. esztendejében Han Cso hadúr megsemmisítette Kot 戈.[7]
  • Uralkodása 26. esztendejében Han Cso elküldte a fiát, Csiaot, hogy támadja meg a fővárost, Csenkuant.[8]
  • Uralkodása 27. esztendejében Csiao megtámadta a Hszia-házat a Csenhszünben 斟鄩 lévő Vejnél 濰, és nagy vereséget mért rá.[9]
  • Uralkodása 28. esztendejében Han Cso utasította a fiát, Csiaot, hogy végezze ki az uralkodót, Hsziangot. Az uralkodó várandós felesége Juzsengbe 有仍 menekült,[10] és fiúkat, a trónörökös Sao Kangot is itt szülte meg,[11] aki majd 19 évesen foglalja vissza a fővárost és apja trónját.[12]

Megjegyzések

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  2. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  3. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  4. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  5. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  6. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  7. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  8. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  9. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  10. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  11. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  12. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Zhusu jinian (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. november 11.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]