Hunyadfalva | |||
Községháza és iskolakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vékonyné Házi Eszter (független)[1] | ||
Irányítószám | 5063 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 166 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′, k. h. 20° 23′47.316667°N 20.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 20° 23′47.316667°N 20.383333°E | |||
Hunyadfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadfalva témájú médiaállományokat. | |||
Hunyadfalva község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. 535 hektáros kiterjedésével a vármegye legkisebb közigazgatási területű és legkevesebb lakosú települése.[3]
Szolnoktól körülbelül 30 kilométerre, északkeletre fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középső, de mégis északi részén található, ott, ahol Heves vármegye „betüremkedik” a megyébe. A település a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik. Mindössze négy települési szomszédja van: északkelet felől Kőtelek, délkelet felől Nagykörű, dél felől Csataszög, nyugat felől pedig Besenyszög.
Közúton a Szolnok-Csataszög-Kőtelek-Tiszasüly között húzódó 3224-es úton közelíthető meg, mely a belterületétől nem messze keletre halad el; főutcája a 32 129-es számú mellékút. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Szolnok vasútállomás kínálja.
1788-ban telepítette a falut a Hunyady grófi család. Nevét is róluk kapta.
1913-ban már Hunyadfalva néven említi a helynévtár. Népi neve: Keserű.
Sokáig Kőtelek legnépesebb külterületi lakott része volt.
1993-ban vált önálló településsé.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 176 | 181 | 169 | 155 | 154 | 160 | 166 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 86,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 65,5%-a római katolikus, kb. 9%-a református, kb. 2,5%-a görögkatolikus és kb. 1,5%-a evangélikus. Más egyházhoz (vagy felekezethez) kb. 1,5% tartozik. Nem tartozik egyik egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 20%.[12]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,6%, református 7,7%, felekezeten kívüli 31,3% (37,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben vallásuk szerint 20,1% volt római katolikus, 3,9% református, 1,3% görög katolikus, 30,5% felekezeten kívüli (44,2% nem válaszolt).[14]
Az egri érsekség Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Kőtelek plébánia filiája.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pesti evangélikus egyházmegyéhez (esperesség) tartozó Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.