Hüttau | |||
Hüttau központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Salzburg | ||
Járás | Sankt Johann im Pongau | ||
Irányítószám | 5511, 5521 | ||
Körzethívószám | 06458 | ||
Forgalmi rendszám | JO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1492 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 697 m | ||
Terület | 53,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 13° 18′ 30″47.416667°N 13.308333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 13° 18′ 30″47.416667°N 13.308333°E | |||
Hüttau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hüttau témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hüttau osztrák község Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau járásában. 2018 januárjában 1492 lakosa volt.
Hüttau Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Fritzbach folyó mentén, az északi Tennen-hegység (Északi Mészkő-Alpok) és a déli Salzburgi Pala-Alpok között. Az önkormányzat 5 településrészt, illetve falut egyesít: Hüttau (410 lakos 2018-ban), Iglsbach (89), Sonnhalb (132), Sonnberg (708) és Bairau (153).
A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Martin am Tennengebirge, keletre Eben im Pongau, délkeletre Flachau, délre Wagrain, délnyugatra Sankt Johann im Pongau, nyugatra Bischofshofen, északnyugatra Werfenweng.
A Fritzbach völgyét először 1074-ben említik, amikor Gebhard salzburgi érsek az admonti apátságnak adományozta. Hüttau neve először 1325-ben szerepel írásban, a kolostor urbáriumában. A 16-19. században gazdaságát a bányászat és ércfeldogozás jellemezte.
Hüttau, Iglsbach és Sonnhalb a középkorban Werfen; Bairau és Sonnberg pedig Wagrain joghatósága alá tartozott. A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg, 1856-ban pedig létrejött Hüttau önálló egyházközsége is.
A hüttaui önkormányzat területén 2017 januárjában 1492 fő élt. A lakosságszám 1951 óta 1500 körül mozog. 2016-ban a helybeliek 84,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 5,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 86,4%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 9% mohamedánnak, 2,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben és a nagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,5%) mellett a horvátok (2,9%), bosnyákok (2%) és törökök (1,4%) alkották.
A lakosság számának változása:
2016 | 1 504
|
2018 | 1 492
|