II. Juput

II. Juput
előd egyiptomi fáraó utód XXII. dinasztia
II. Juput plakettje (Brooklyni Múzeum; i. e. 754–720/715 körül)
Prenomen	wsr-m3ˁt-rˁ stp-n-ỉmn Uszermaatré Szetepenamon „Ré igazsága erős; Ámon választottja”
Nomen	ˁwpwt s3-b3st.t mrỉ-ỉmn Juput Szibaszt Meriamon „Juput, Basztet fia, Ámon kedveltje”
Főfelesége	Tent-kat (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Juput témájú médiaállományokat.

II. Juput az alsó-egyiptomi Leontopolisz uralkodója az i. e. 8. században, az ókori egyiptomi történelem harmadik átmeneti korának végén.

II. Juput kaotikus időszakban uralkodott, a harmadik átmeneti kor végén, mikor Alsó-Egyiptom különböző részeit több király uralta, köztük a bubasztiszi IV. Oszorkon és a szaiszi Tefnaht. Utóbbinak Juput a szövetségese volt, mikor ellenállt az Alsó-Egyiptomot megszálló Piye kusita uralkodónak.^[1]

Egy mendészi sztélén említik 21. uralkodási évét.^[2] Kenneth Kitchen brit egyiptológus szerint ezen a sztélén, melyen Mendész uralkodója, Szmendész meswes törzsfő, Harnaht fia szerepel, Juput neve királyi titulatúra és előnév nélkül olvasható,^[3] az azonban, hogy Alsó-Egyiptomból került elő, összefüggésbe hozza több másik, a Deltából előkerült lelettel, melyeken egy Uszermaatré Szetepenamon vagy Uszermaatré Szetepenré uralkodói nevű, Juput Szibaszt nevű uralkodó szerepel, innen tudni Juput uralkodói nevét.^[3] A sztélét 1982-ben publikálták teljes egészében.^[4]

Piye győzelmi sztéléjének tanúsága szerint mikor a kusita uralkodó legyőzte Tefnahtot és szövetségeseit, ezzel meghódította Alsó-Egyiptomot, engedte, hogy Juput hatalmon maradjon Leontopolisz kormányzójaként.^[5]

Említései

A 21. uralkodási évre datált mendészi sztélé mellett Juput uralkodása idejéből fennmaradt egy szobortalapzat, melyet Tell el-Jahudijében találtak, és melyen Uszermaatré Szetepenamon, Juput Meriamon Szibaszt neve szerepel; egy plakett, amely ma a Brooklyni Múzeumban található, valamint egy bronz ajtózsanér Tell Mokdamból (az ókori Leontopoliszból), melyen az uralkodó mellett Tent-kat nagy királyi hitvest említik, valamint Juput pár kevésbé ismert jelzőjét.^[6] A Brooklyni Múzeumban őrzött plakett azért különleges, mert II. Juputot olyan stílusban ábrázolja, ami nagyban eltér a harmadik átmeneti korban megszokottól: hosszú lábú, kecses alak helyett zömökebb, izmosabb alakként ábrázolja, az Óbirodalom művészetére jellemző stílusban.^[7][8] Ez bizonyítja, hogy az archaizáló tendencia, amiről korábban úgy tartották, hogy Núbiából ered, és kusita hatásra a XXV. dinasztia idején terjedt el Egyiptomban, valójában korábbi, a Deltából ered, és a kusita, valamint a XXVI. dinasztia korabeli szaiszi művészek csak átvettek egy korábbi divatot.^[9][10]

Kitchen a harmadik átmeneti korról szóló könyvének 1972-es kiadásában ezeket a leleteket még I. Juputnak tulajdonította, azon az alapon, hogy a XXIII. dinasztiát alapító I. Pedubaszt fiaként ő tűnt jelentősebbnek a két, Juput nevű uralkodó közül, későbbi tanulmányok azonban bizonyították, hogy az Uszermaatré uralkodói nevet viselő leletek II. Juputhoz tartoznak, és 1975-ben már Kitchen is ezen az állásponton volt.^[11]

Jegyzetek

1. Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. Blackwell Books, 1992. p.331
2. Jürgen von Beckerath: Chronologie des Pharaonischen Ägypten, Mainz, (1997), p.96
3. K. A. Kitchen: The Third Intermediate Period in Egypt (c. 1100–650 BC), 3rd edition, 1996. Aris & Phillips Ltd. p.542
4. J. Chappaz, Geneva 30 (1982), pp.71–81
5. Grimal, p.339
6. Kitchen, pp. 124–125
7. Robins, Gay. Proportion and style in ancient Egyptian art. Austin: University of Texas Press, 256–257. o. (1994) 
8. Robins, Gay. The Art of Ancient Egypt. London: British Museum Press, 210-212. o. (1997). ISBN 0714109886 
9. Redford, Donald B.. Pharaonic king-lists, annals and day-books: a contribution to the study of the Egyptian sense of history. Mississauga: Benben Publications, 328–329. o. (1986). ISBN 0920168078 
10. Leahy, Anthony (1992). „Royal Iconography and Dynastic Change, 750-525 BC: The Blue and Cap Crowns”. The Journal of Egyptian Archaeology 78, 238–240. o. 
11. CdE 52(1977), 42–44; foreword to Bierbrier, LNKE, 1975, p.x)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Iuput II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

A Wikimédia Commons tartalmaz II. Juput témájú médiaállományokat.

• Brian Muhs, Partisan royal epithets in the late Third Intermediate Period and the dynastic affiliations of Pedubast I and Iuput II, JEA 84 (1998), 220–223