Icaronycteris

Icaronycteris
Evolúciós időszak: Kora eocén
Icaronycteris index
Icaronycteris index
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Család: Archaeonycterididae
Nem: Icaronycteris
Jepsen, 1966
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Icaronycteris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Icaronycteris témájú kategóriát.

Az Icaronycteris az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a fosszilis Archaeonycterididae családjába tartozó nem.

Tudnivalók

[szerkesztés]

Az Icaronycteris a kis denevérek egyik korai képviselője volt. Az állat az eocén korban élt, körülbelül 52,5 millió évvel ezelőtt. Eddig négy jól megmaradt Icaronycteris kövületet találtak. Ezeket az észak-amerikai Green River Formation-ban (Zöld folyó rétege) fedezték fel. Csak egy fajt írtak le a nemben, az Icaronycteris indexet, de egyesek néhány töredékes franciaországi maradványt is ebbe a nembe helyeznének; ennek a neve Icaronycteris menui lenne.[1]

Az Icaronycteris testhossza körülbelül 14 centiméter lehetett, szárnyfesztávolsága elérhette a 37 centimétert. Hasonlított a mai denevérekre, de ősi vonásai is voltak. A farka hosszabb volt és nem volt összekapcsolva a lábaival a farkvitorlán keresztül, az első ujján karmot viselt és a teste hajlékonyabb volt. Fogazata majdnem azonos a cickányfélékével. A testfelépítése arra utal, hogy alvás közben fejjel lefelé lógott, miközben hátsó lábaival kapaszkodott épp úgy, mint a mai denevérek.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bulletin American Museum of Natural History Number 235 pg 40 Accessed on 22 October 2006
  2. ↑ szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 211. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 

Források

[szerkesztés]
  • Barry Cox, Colin Harrison, R.J.G. Savage, and Brian Gardiner. (1999): The Simon & Schuster Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures: A Visual Who's Who of Prehistoric Life. Simon & Schuster.
  • Jayne Parsons.(2001): Dinosaur Encyclopedia. Dorling Kindersley.
  • Hazel Richardson.(2003): Dinosaurs and Other Prehistoric Animals (Smithsonian Handbooks). Pg.170,Dorling Kindersley.
  • David Norman. (2001) The Big Book Of Dinosaurs. Pg.119, Welcome Books.
  • Paleobiology Database

További információk

[szerkesztés]