Igar | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár István (független)[1] | ||
Jegyző | Gerzsei Jánosné[2] | ||
Irányítószám | 7015 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 750 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 22,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 160[4] m | ||
Terület | 41,19 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
Földrajzi kistáj | Káloz–Igari-löszhátak[5][6] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″46.775761°N 18.514939°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 18° 30′ 54″46.775761°N 18.514939°E | |||
Igar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Igar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Igar község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fejér vármegye déli részén, Tolna vármegye határán, Simontornyától északnyugatra fekszik. A környező települések közül Simontornya 2, Mezőszilas és Tolnanémedi egyaránt 8,5-8,5, Cece 10, Ozora 11, Pincehely 12, Dég 14, Enying pedig 29 kilométer távolságra található.
A település központján a Simontornya-Enying közti 64-es főút halad keresztül, különálló településrészei közül Vámpuszta és Vámszőlőhegy a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út mentén fekszik, Dádpuszta pedig attól kicsit távolabb található, egy alsóbbrendű bekötőúton érhető el a 6407-esről.
A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei[7] (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.
Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.
1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.
1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.
1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.
A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.
1751 körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 956 | 968 | 932 | 824 | 791 | 760 | 750 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 19,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,3% (26,6% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,8% volt római katolikus, 13,4% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[17]