Ihar Uladzimiravics Kanihin | |
Született | 1956. június 6. (68 éves) Vicebszk, Belorusz SZSZK, Szovjetunió |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | birkózó |
Kitüntetései |
|
Magassága | 184 cm |
Testtömege | 90 kg |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ihar Uladzimiravics Kanihin, belaruszul: Ігар Уладзіміравіч Каныгін, oroszul: Игорь Владимирович Каныгин (Vicebszk, 1956. június 6. –) olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok szovjet válogatott fehérorosz birkózó, edző.
Kötöttfogás félnehézsúlyban versenyzett. 1968-ban kezdett el birkózni a Gyinamo Vityebszk versenyzőjeként. Első nemzetközi versenye az 1978-as oslói Európa-bajnokság volt, ahol kilencedik helyen végzett. Az 1980-as moszkvai olimpián ezüstérmet szerzett. A döntőben Növényi Norberttól kapott ki. A szovjet bojkott miatt az 1984-es olimpián nem vehetett részt. Az olimpia helyett megrendezett Barátság versenyeken Budapesten aranyérmet szerzett Növényi Norbertet megelőzve.[1]
1981 és 1985 között a világbajnokságokon két arany- és egy-egy ezüst- illetve bronzérmet nyert. 1980 és 1985 között az Európa-bajnokságokon négy arany- és egy ezüstérmet szerzett. Négyszeres szovjet bajnok volt. Háromszor félnehézsúlyban (1980, 1982, 1984), egyszer nehézsúlyban (1987) szerzett aranyérmet. Az 1988-as szovjet olimpiai csapatba már nem válogatták be és ezért visszavonult a versenyzéstől. Ezt követően birkózóedzőként dolgozott Fehéroroszországban, majd Dániában.[1]
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|