Ilk

Ilk
Ilk címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4566
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	1124 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	84,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 14′48.116666666667, 22.23333333333348.116667°N 22.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 22° 14′48.116666666667, 22.23333333333348.116667°N 22.233333°E
Ilk Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ilk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ilk község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A Nyírség északkeleti részén fekszik, Vásárosnamény nyugati szomszédjában.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyüre, északkelet felől Nagyvarsány és Kisvarsány, kelet felől Vásárosnamény, délnyugat felől Nyírmada, északnyugat felől pedig Gemzse.

Megközelítése

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Nyírmadával a 4107-es út köti össze.

Története

Ilk nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilk-nek írták.

1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagjainak, s még 1489-ben is ők használták. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a 16. században is.

1584-ben Lónyay István is részt kapott benne. A 17. században a Rákóczi-család birtoka volt.
1696-ban Absolon Dániel kapott rá királyi adományt.

1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg.

A 19. században több földesura is volt, így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is.

A 20. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka.

Ilk határában feküdt egykor Bacsó puszta, melyre az osztályos Butkai, Ráskai, Márki és Málczai családok már 1411ben új adományt nyertek.

1426-ban Bacsó már faluként volt említve, s ekkor a Madai család is birtokosa volt.

1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Baráth Gusztáv (független)^[3]
• 1994–1998: Baráth Gusztáv (független)^[4]
• 1998–2002: Baráth Gusztáv (független)^[5]
• 2002–2006: Baráth Gusztáv (független)^[6]
• 2006–2010: Balogh Istvánné (független)^[7]
• 2010–2014: Balogh Istvánné (független)^[8]
• 2014–2019: Balogh Istvánné (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Nagy Péter (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Nagy Péter (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1237	1225	1230	1251	1214	1172	1124
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86,5%-a magyar, 13,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 72,7%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 4,4% (7,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 37,6% református, 1% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (48,2% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Református temploma - 1840-ben épült.
• Községháza

• 
  Az ilki református templom
• 
  Tájház Ilkben
• 
  Az ilki közösségi ház
• 
  Élelmiszerüzlet, utcai dekoráció

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

1. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
5. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
6. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
7. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
8. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
9. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
10. Ilk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Ilk Helységnévtár
13. Ilk Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Ilk község adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál