Imrehegy | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskőrösi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lavati Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 6238 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 582 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 70,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 29′ 17″, k. h. 19° 18′ 11″46.488000°N 19.303000°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 17″, k. h. 19° 18′ 11″46.488000°N 19.303000°E | |||
Imrehegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Imrehegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Imrehegy (horvátul: Delavnjača[3]) község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Imrehegy a Duna–Tisza köze nyugati felén, három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai-Sárköz találkozásánál fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Soltvadkert, északkelet felől Pirtó, délkelet felől Kiskunhalas, délnyugat felől Császártöltés, északnyugat felől pedig Kecel. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Kéleshalommal is.
Csak közúton érhető el, a Kecelt Kiskunhalassal összekötő 5309-es úton. Az ország távolabbi részei felől az 53-as vagy az 54-es főutakon közelíthető meg.
Imrehegy 1952-ben Szentimrehegy tanyaközpontból létrejött település. Régebben a területe Kecel és Kiskunhalas egy-egy külterületének számított. A település helye a középkorban is sűrűn lakott környéknek számított.
A mai lakosság megélhetését főként a mezőgazdaság és állattenyésztés biztosítja, jelentős szőlőtermesztés zajlik a térségben.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 714 | 708 | 674 | 653 | 588 | 586 | 582 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 2,7% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 3,9%, evangélikus 1,3%, görög katolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,8% (21,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% románnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,4% volt római katolikus, 4,3% református, 1,2% ortodox, 0,7% evangélikus, 0,2% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (39,3% nem válaszolt).[13]