Inke | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth Ádám (független)[1] | ||
Irányítószám | 8724 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1076 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 51,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 17° 11′ 30″46.392500°N 17.191589°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 17° 11′ 30″46.392500°N 17.191589°E | |||
Inke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Inke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Inke község Somogy vármegye Csurgói járásában.
A vármegye nyugati részén fekszik, a már Zala vármegyéhez tartozó Nagykanizsa városától 25 kilométerre délkeletre. Különálló településrésze az egykor önálló – még ma is saját temetővel rendelkező – Kisdencs, a központjától mintegy másfél kilométerre északnyugatra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pat és Varászló, északkelet felől Nemesdéd, kelet felől Vése, dél felől Kaszó, nyugat felől pedig Iharosberény.
Csak közúton, és csak Vése vagy Iharosberény érintésével érhető el, mindkét irányból az ezen a szakaszon csaknem pontosan kelet-nyugati irányban húzódó 61-es főúton. A többi környező községgel csak mezőgazdasági utak kötik össze.
Az írásos dokumentumok először 1279-ben említik. a falu neve a középkori oklevelekben a gyakori birtokosváltás miatt többször is szerepel. Lakossága a 16. században áttért a protestáns hitre, de az ellenreformáció és a betelepítések következtében megnőtt a római katolikus vallásúak száma. A mai község Inkeyantalfával egyesült, ez utóbbi falu a nevét Inkey Antalról kapta, aki 1855-ben telepítette be.
A helybeliek azt remélik, hogy az alvárpusztai feltárások nyomán török kori leletek, a fazekasdencsi feltárások eredményeként pedig egy középkori templom és fazekasműhely múltidéző maradványai is gazdagíthatják majd az inkei látnivalókat. Fazekasdencsen még a II. világháború végét követően is állt egy vízimalom, melynek utolsó molnárja Bereczk Károly volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1233 | 1181 | 1164 | 1133 | 1106 | 1084 | 1076 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 10,3%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2% (20,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 77,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, lengyelnek és ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,5% volt római katolikus, 7,4% református, 1% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,1% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[12]
A Jézus szíve plébánia korábban a Veszprémi egyházmegye része volt, az egyházmegye 1993-as kettébontása, a Kaposvári egyházmegye megalapítása óta az utóbbi egyházmegye csurgói esperesi kerületéhez tartozik. Az inkei templom építészeti értéke miatt helyi védelem alatt áll.[13]