Intramacronucleata | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Intramacronucleata témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Intramacronucleata témájú kategóriát. |
Az Intramacronucleata a csillósok egyik taxonja, nevét a makronukleusz kettéhasadás során történő osztódása módjáról kapta. Ezen altörzs tagjaiban a makronukleusz osztódását az abban megjelenő mikrotubulusok érik el a Postciliodesmatophora Heterotrichea osztályával szemben, ahol ennek osztódása a makronukleuszon kívül létrejövő mikrotubulusok teszik lehetővé.[2]
Stein 1859-ben írta le a Holotricha és a Peritricha rendeket, Kahl 1930-ban megjelent Urtiere oder Protozoa című könyve első kötetében az Infusoria alosztályba helyezte ezt és az 1899-ben leírt Spirotrichát is.[3]:43; 399; 651
Az Urtiere oder Protozoa első kötetében a Haptoriát és a Prostomateát tartalmazó Holotrichát a Heterotricheát és az Armophoreát tartalmazó Spirotrichea és a Chonotrichia–Peritrichia–Suctoria ágak testvércsoportjaként írta le, és az adorális membranellum hiánya alapján különböztette meg a Spirotricheától.[3] Small és Lynn 1985-ben a Sirotricheát a Prostomatea és a Haptoriát tartalmazó Litostomata testvércsoportjaként.[1]
Az Intramacronucleatát Lynn et al. írták le 1996-ban.[2]
Thomas Cavalier-Smith 2004-ben 3 altörzságra osztotta, ezek az Armophoreát és a Spirotricheát tartalmazó Spirotrichia, a kizárólag a Litostomateát tartalmazó Rhabdophora és a többi 6 osztályt tartalmazó Ventrata voltak. Lynn 2008-ban ezzel szemben már 7 csoportot különböztetett meg, és összetettebb filogenetikai fát alkalmazott, melyben a Karyorelictea és a Heterotrichea egymás testvércsoportjai, az ezekből alkotott klád pedig egy, a Spirotricheából, az Armophoreából és a Litostomateából álló és egy, az Oligohymenophoreából és a Prostomateából álló kládból álló klád testvércsoportja. Ez utóbbi klád utóbbi tagja Vďačný et al. 2010-es tanulmányában Membranellophora néven szerepel.[1]
Az Armophoreát és a Litostomateát tartalmazó Lamellicorticatát Vďačný, Orsi és Foissner írták le 2010-ben, miután megállapították morfológiai és 18S rRNS-alapú vizsgálatokkal, hogy az Armophorea a Litostomatea testvércsoportja.[1]
A Postciliodesmatophorával együtt alkotott kládjuk testvércsoportját, a Mesodinieát Gao et al. írták le 2016-ban.[4]
Az Intramacronucleata Armophoreát és Litostomateát tartalmazó Lamellicorticata kládja morfológiai eltérésekkel meghatározható, de nincs olyan morfológiai különbség, mely a Sal vagy a Ventrata kládokat egymástól jelentősen elkülönítené. Az Armophorea–Litostomatea kládot néhány morfológiai és morfogenezis-szünapomorfia elkülöníti, így Vďačný et al. 2010-ben egyesítette őket a csillósoroktól jobbra és azok közt réteget alkotó lemezes mikrotubulus-szalagjai és telokinetális sztomatogenezis alapján.[1]
Az Astomatia kivételével[5] rendelkeznek ventrális sejtszájjal és sejtgarattal.[6]
A Protocruziea kis, két oldalon lapított sejttestű, csillóin jellemzően kétoldalt dikinetidák vannak. Extruszómái vannak, adorális zónája több membranellummal rendelkezik a domináns szájrégiótól balra.[4]
Számos fajuk (például a Paramecium nemzetség) szabadon élő, mások paraziták (például a Chromidina spp. rákok parazitái).[7] Az Oligohymenophorea egyes fajai (például a Tetrahymenida csoportban) paraziták vagy hisztofágok.[8]
Az egyetlen ismert humán csillós patogén az Intramacronucleata Litostomatea osztályába tartozó Balantidium coli.[9]
Az Intramacronucleata helye a csillósokon belül:[2][4][10]
Csillósok |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Ventratát nevezik Conthreepnek (néha CONthreeP[10] vagy CONThreeP[11] írásmóddal) is.[12]
A Protocruzia hasonló méretű sejtmagokkal rendelkezik, makronukleuszai paradiploidak, feltehetően egy összetett kromoszómával.[8]
Magi DNS-e a 6. átírási táblázat (csillós-, Dasycladacea-, Hexamita-sejtmag), mtDNS-e a 4. (gomba-, protozoon-, sugarasszimmetriájúállat-mitokondrium; Spiroplasma), ptDNS-e a 11. (baktérium, archea, növényplasztisz) szerint íródik át.[13]
Az Intramacronucleata egyetlen humán patogén faja a balantidiázist okozó Balantidium coli. Ez különösen immunhiányos emberekben okoz emésztőrendszeri tüneteket.[9]
A Rhynchodia kagylók és más tengeri állatok citotróf vagy endoparazitáit tartalmazza, és toxint tartalmazó extruszómákat bocsáthat ki.[8]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Intramacronucleata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.