Ion Mincu

Ion Mincu
Ion Mincu arcképe
Ion Mincu arcképe
Született1852. december 20.
Foksány
Elhunyt1912. december 6. (59 évesen)
Bukarest
Állampolgárságaromán
Nemzetiségeromán
Foglalkozása
Tisztségeromániai országgyűlési képviselő
Iskolái
  • École des Beaux-Arts
  • Union National College in Focșani
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Ion Mincu témájú médiaállományokat.

Ion Mincu (1852. december 20.Foksány – 1912. december 6. Bukarest) román műépítész, mérnök, egyetemi tanár és politikus. A neo-román építészet híve. Munkásságában megtalálhatóak a hagyományos román építészet motívumai. Erre jó példa a Kisseleff uti Büfé (1882-1892) és a Robescu villa Sinaián.

Élete

[szerkesztés]

Líceumi tanulmányait a foksányi Liceul Unirea-ban(magyarra fordítva Egyesülés Líceum) végzi 1863 és 1871 között. 1871-ben beiratkozik a bukaresti Nemzeti Út- és Hídépítő Iskolába(Școala Națională de poduri și șosele), ahol sikeresen megszerzi mérnöki diplomáját 1875-ben. 1877 és 1884 között a párizsi szépművészeti egyetemen tanul, tanárai többek között Remy de Louanges és J. Gaudet. Itt elnyeri építészeti diplomáját és 1883-ban a francia építészek szövetsége kitünteti.

Hazaérkezése után, 1892 és 1897 között oktatói tevékenységet folytat és hozzájárul a Román Építészek Társasága (Societatea Arhitecților Români) által létrehozott építészeti iskola elindításához. 1898 és 1912 között a román Nemzeti Építészeti Iskola (Școală Națională de Arhitectură) tervezési műhelyének professzora, majd később a bukaresti Școala Superioară de Arhitectură-n (magyarra fordítva Építészeti Felsőiskola) folytatja. Mincu 1895 és 1899 között a képviselő a román parlamentben. 1903 és 1912 között a román építészkamara elnöke.

Munkái

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál katedrális, Konstanca, 1895
  • Lahovari ház, Bukarest, 1886
  • Kiseleff uti büfé, Bukarest, 1882-1892, jelenleg Doina étterem
  • Robescu villa, Sinaia 1897
  • Petrașcu ház, Piața Romană (Római tér), Bukarest 1904
  • Központi leányiskola, Bukarest, 1890
  • Adminisztrációs palota, Galați, 1905-1906
  • Kereskedelmi bank palotája, Craiova, 1906, befejezte C. Iotzu, 1916-ban
  • Városháza (projekt)
  • Hadi iskola, București (projekt)
  • Ghica, Cantacuzino, Gheorghieff síremlékek, a Bellu temetőben (1900-1904)
  • Restaurálta a bukaresti Stavropoleos templomot (1904-1910)
  • A Monteoru ház is az ő tervei alapján került restaurálásra, 1887–1888 (az írók egyesületének a székhelye)
  • Vernescu ház, Bukarest, 1887-1889
  • Az Igazságügyi Palota belső terének a díszítése is az ő nevéhez fűződik, București, 1890-1895

Cikkei

[szerkesztés]
  • A mi szépművészeti iskolánk (1895-1896 a Literatura și arta română (Román irodalom és művészet) folyóiratban)
  • A P. Antonescu építészeti kiállítás (1900-1901 a Literatura și arta română folyóiratban)
  • A Kereskedelmi Kamara versenye Bukarestben,  Ösztöndíj palota (1907 a Literatura și arta română folyóiratban)
  • Művészeti krónika - Stavropoleos (1904 az Epoca folyóiratban)

Kitüntetések

[szerkesztés]
  • A román építészeti iskola kialakulásában játszott fontos szerepe elismeréseképpen, 1953-tól kezdve az ő nevét viseli a bukaresti Műépítészeti és Városrendezési Egyetem (Universitatea de Arhitectură și Urbanism).
  • 2012-ben post-mortem kinevezik a Román Akadémia (Academia Română) tagjának.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.acad.ro/membri_ar/armembri_pm.htm Archiválva 2017. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Academia Română - Membrii post-mortem ai Academiei Române

Források

[szerkesztés]
  • Personalități românești ale științelor naturii și tehnicii, Editura Științifică și enciclopedică, București, 1982

További információk

[szerkesztés]