Ivád | |||
Ivádi táj a 23-as főút felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Pétervásárai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ivády Zsolt (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3248 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 337 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 30,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 20° 03′ 43″48.022000°N 20.062000°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 20° 03′ 43″48.022000°N 20.062000°E | |||
Ivád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ivád község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Pétervására nyugati szomszédságában fekszik; további közvetlenül határos települések még: dél felől Mátraballa, nyugat felől Mátraterenye, nyugat-északnyugat felől pedig Mátranovák.
Csak közúton érhető el, a 23-as főúton, amelyről két helyen is le lehet térni a településre: Bátonyterenye felől a 20+300-as kilométerszelvény közelében, illetve Pétervására felől még a 21. kilométer elérése előtt.
Az első írásos említése a térség többi településéhez hasonlóan 1311-ből való, possessio Ivand néven. (Ez valószínűleg Ivánd településre vonatkozik, hiszen a mai Ivád annak idején Ivagy-puszta néven szerepelt és évszázadokig Ivagy családról beszélünk...) 1321 Ivád község "Ivagy-puszta" néven a levéltári adatok szerint ekkor már létezett. 1456-ban Iwagh, később Ivágy néven is szerepel. A 15-17. század elejéig az Ivády család birtokában volt. Írott emlékeink a 18. századig minden Ivágyiról mint pétervásárai lakosról szólnak. Ivádon mégis valami majorság, esetleg néhány jobbágyszállás lehetett. 1748-ban jelent meg először az egyik okiraton az Ivády vezetéknév. Ettől kezdve a települést is Ivádnak nevezték. 1778-ban a férfiágon az Ivády-nemzetség már 34 tagot számlált és a hagyományos kisparaszti -gazdálkodó életmód keretei között élt.
Ma is igen gyakori a településen az Ivády-Ivádi családnév. A közel 400 lelkes község 70%-ának megegyezik a vezetékneve. Nem véletlen, hogy rokonházasságról híres a falu. Nemeskéri János antropológus sokat foglalkozott a faluval, 1936-tól kezdve mindennapos látogatónak számított.
A Ivády családfára vonatkozó számos érdekességet tudhatunk meg a település honlapjáról.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 362 | 372 | 365 | 346 | 328 | 339 | 337 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 2,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,5% (23,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,3% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,3% izraelita, 0,9% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (44,5% nem válaszolt).[13]
Mátraterenye | Istenmezeje | Erdőkövesd |
Nádújfalu | Pétervására | |
Mátraballa | Mátraderecske | Kisfüzes Terpes Szajla |