Ivaneci-hegység
| Ivaneci-hegység (Ivanščica) | |
 | |
| Az Ivaneci-hegység látképe | |
| Magasság | 1059 m |
| Hely |  Horvátország |
| Legmagasabb pont | 1061 m |
| Hosszúság | 30 km |
| Szélesség | 9 km |
| Kor | harmadidőszak |
| Elhelyezkedése | |
 Ivaneci-hegység
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 50″, k. h. 16° 07′ 40″46.180556°N 16.127778°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 50″, k. h. 16° 07′ 40″46.180556°N 16.127778°E | |
 | |
Az Ivaneci-hegység (horvátul: Ivanščica) egy hegyvonulat Horvátország északnyugati részén, a Horvát Zagorje területén.
Fekvése
[szerkesztés]A hegység Varasdtól délkeletre, mintegy 30 kilométer hosszúságban húzódik nyugat-keleti irányban a Horvát Zagorje területén. A hegység Belec-Ivanec irányában a legszélesebb, kilenc kilométer. A Bednja, a Lonja felső folyása, a Krapina és Veliki potok határolja. A hegységet északról kisebb dombok és erdők veszik körül, emiatt magas falnak tűnik, ami rendkívüli festőiséget kölcsönöz a tájnak. Ivanščica déli oldala szerves egészet alkot Zagorjéval, mert a Zagorje domb hullámai gyengéden kúsznak fel a hegyre, ami nagyon gyengéd és békés megjelenést kölcsönöz neki. Az Ivaneci-hegység nélkül a Zagorje monoton, hegyi varázs és szépség nélküli táj lenne.
Neve
[szerkesztés]A középkorban a hegységet horvátul Očurának hívták. Jelenlegi nevét, hasonlóan a lábánál fekvő Ivanec városához, a johannita lovagrend adta, amelynek birtokai és megerősített kolostorai (Béla és Ivanec) a hegység északi lábánál voltak. Az utóbbi időben a horvát nyelvben az „Ivančica” név kezdett érvényesülni, ám a régebbi népi „Ivanščica” alakja helytállóbb, mivel a lejtőin fekvő település sok lakója még mindig így hívja. Magyar nevét Ivanec városáról kapta.
Leírása
[szerkesztés]Az Ivaneci-hegység teteje a Horvát Zagorje legmagasabb pontja, és egyben a hegység legszélesebb kilátója. A hegység felső részét számos különféle rendeltetésű épület foglalja el, így a tetején szinte nincsenek természeti látványosságok. Az első fa kilátót még 1893-ban állították fel, ma már a legmagasabb ponton egy 10 méter magas, vasból épített kilátó áll. A kilátóból tiszta időben egészen a Szlovéniában levő Júliai Alpokig ellátni.
Ettől mintegy száz méterre 1054 m tengerszint feletti magasságban található a HPD Ivančica hegyi menedékház, mely nevét a horvát patriótáról, hegymászóról, íróról és újságíróról, a jobboldali Josip Pasarićról kapta. Mellette egy 60 méter magas televíziós adó található. Az északi oldalán van egy pavilon, északra és nyugatra nyíló kilátással. A felső részen még több sílétesítmény és egy elhagyott sífelvonó található.
A szelíd megjelenés ellenére a hegység nagy lejtőkkel, de még csupasz sziklákkal is rendelkezik. Az alpesi vonásokhoz tartozik a Legesičina sziklás gerince. A sziklás Belige (974 m) alatt található egy meredek szikla, amelynek tetején Belec várának romjai találhatók. A terpeszkedő, néhány lapos csúccsal rendelkező hegységben, amint szemlélő messziről nézi, valójában mély szakadékok zuhannak a mélybe, éles csúcsai és gerincei pedig változatos, festői képet kölcsönöznek neki.
Története
[szerkesztés]Az oszmán hódítás előtti és a hódoltság korszakában a hegység fontos stratégiai szerepet játszott. A 13. században épült védelmi erődítmények sora volt rajta. Az oszmán fenyegetés vége után sok erődítményt felhagytak, a várakat kastélyokká alakították át. Ennek a végvárrendszernek voltak a tagjai Lobor vára, Oszterc vára, Belec vára, Zsidovina vára, Milen vára, Gradiscse vára, Gatal várkastélya, Grebenvár és Lepoglava.
Szerkezete
[szerkesztés]Földtani szempontból a masszívum középső részét triászi dolomitok és mészkövek alkotják, tövükön harmadkori lerakódásokkal. Erős tektonikai mozgások voltak a hegy körül, amelyek formálták.
Növényvilág
[szerkesztés]A 300 méter magas hegyi övezet erdővel borított. Alsó részén a kocsánytalan tölgy és gyertyán eredeti erdőinek maradványai találhatók, a felsőbb részeken a bükk dominál. A hosszú gerincen gyönyörű hegyi tisztások vannak virágos rétekkel borítva, amelyek többnyire jó kilátók, nyáron napozásra, télen pedig síterepekként használják.
Források
[szerkesztés]- A Horvát Hegymászó Szövetség portálja Archiválva 2020. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Horvát Hegymászó Szövetség honlapja (horvátul)
